2.2. A sorozat fő nőalakjai

Bár Reni naplójából értesülünk élete eseményeiről, mégis ő a könyv egyik legjellemtelenebb alakja. Öltözködése teljesen átlagos, általában farmert és egyszínű felsőt visel. Könnyen befolyásolható, dönteni csak mások segítségével tud. Szülei erősen befolyásolják; Renit első sorban mint kamaszt látják és ennek megfelelően próbálnak ráhúzni különböző kamasznevelő könyvekből kiolvasott viselkedésmintákat, amelyeket Reni többnyire nem vesz magára.
– Elegem van mindenből – fakadtam ki. Anyu megértően bólogatott, és olyasmikkel vigasztalt, hogy „kamasznak lenni szörnyen nehéz”, meg hogy tudja, „legszívesebben ráüvöltenék az emberekre, hogy hahó, itt vagyok”…
– Nem, azért ennyire nem vészes a helyzet – ráztam meg a fejem.
– Ó, akkor jó – könnyebbült meg. – Szeretnél esetleg a szobádban dühöngeni, valami kemény zenét hallgatva?[1]
Szülei néha lenézően kezelik a korát: mindent, ami gyerekük életében hatalmas boldogság vagy tragédia csak egyfajta életelemnek tekintenek, amely szükséges a kamaszkorhoz, nem pedig Reni jelen valóságának. Reni ennek megfelelően folyton reflektál a kamaszságára, kívülről szemléli önmagát. Virággal való beszélgetései során öniróniával ír a kamaszlányokról ugyanakkor, mintha örülne is annak, hogy ebben a szerepben tetszeleghet.
Korep végén Virággal igazi lányos viselkedést produkáltunk, ami kábé annyit jelent, hogy a szobámba vonultunk, és visongva, egymás szavába vágva magyaráztunk arról, hogy mennyire helyes a „rajztanárom”.[2]
Naplójában általában „überlúzer”-ként állítja be magát, aki különc, mert nem ismeri a kortársai körében kedvelt zenéket, sorozatokat. Bár a sorozat a 2010-es években játszódik, Reni mintha egy sokkal régebbi korban élne: a Beatles a kedvenc zenekara, legkedvesebb elfoglaltsága az olvasás és nem ért az újabb telefonokhoz, technikai eszközökhöz. Szintén öniróniára vall, hogy naplójában a negatív események után hozzáteszi: „Remek. Óriási. Szuper.”. Reni inkább felnőttként tűnik fel az osztályában, mint gyerekként: van felelősségtudata, mindig megírja a háziját és készül az órákra, ezzel szemben nem érti, hogy a többieknek ez miért nem fontos. Reni azért a legjellemtelenebb karakter, mert viselkedését mindig az interakciók befolyásolják: Virággal általában „elbéként”, vagyis legjobb barátnőként és tipikus kamaszlányként viselkedik, de ha Kingával kapcsolatba kerül, többnyire vesztesnek érzi magát, mert Kinga így látja Renit, és azzal, hogy ezt sokszor (verbálisan vagy nonverbálisan) érzékeltetni vele, Reni rögtön felvesz egy ennek megfelelő viselkedésmintát. Arnold hozza ki belőle a kulturális témák iránt érdeklődő oldalát, vele megy könyvtárba vagy színházba, Cortezzel érintkezve pedig – a sorozat első öt kötetében – a szerelemtől teljesen lebénult, láthatatlan lány szerepet játssza.
Reni két lány osztálytársa, Virág és Kinga két teljesen más típusú nőképet képviselnek. Kinga okos, kitűnő tanuló rengeteg hobbival és szabadidős elfoglaltsággal. Ezzel szemben Virág a szabadidejét többnyire haszontalan dolgokkal tölti, a közösségi oldalakat böngészi és YouTube videókat néz. Virág tipikusan buta lány, tudatlanságán osztálytársai sokszor szórakoznak, Ricsi például többször megjegyzi: „Emó, sötét vagy!”, és Reni is többször leírja, hogy „Virág nem túl okos lány”. Virág nem érti az iróniát, nem tud érvelni, ezért Arnold – aki megszállottan imád vitatkozni és érvelni – nem jut vele közös pontra, túl intelligens hozzá. A naplóregény Virág butaságát a fonetikus írásmóddal is alátámasztja („Naon, Télleg”). Virág nem képes elkülöníteni az online teret az iskolai közegtől, házidoglozatában is használ hangulatjeleket. Gyerekességét az is jól mutatja, hogy jegyzetelés közben minden szót más színnel ír. Kinga karaktere abszolút ellentéte a lányos sztereotípiáknak, ő mindig tudja, hogy mit akar, diktátornak, pszichopatának nevezik a háta mögött. Ezzel szemben Virág passzív és határozatlan, ő inkább hagyja megtörténni a dolgokat. Kinga az, aki sokszor hangoztatja a nők egyenlőségét (Egyenjogúságot a nőknek klubtag), és nem szorul kísérőkre a sulibálokon, mert egyedül is el tud menni; nem érdekli a társadalmi elvárás, hogy fiúval érkezzen. Virág ezzel szemben behódol a fiúknak, például mikor Doriánnal jár, a fiú kedvéért festeti be a haját még akkor is, ha leégeti a haját a festék. Virágra teljesen bénító hatással van Dorián: ha a fiú ránéz, Virág nem néz a szemébe, mindig lehajtja a fejét, ezzel is jelezve az alacsonyabb rendűségét, a megalázkodást és a behódolást. [3] Mindig kimutatja érzelmeit: emósként a szemébe fésüli a haját, ha szomorú, ha vidám pedig egy csattal eltűzi. Ha örül, akkor énekelget és ugrándozik, ha szomorú, sírva fakad, akár az egész osztály előtt. Virág stílusa bár változik a sorozatban (a korábbi kötetekben emós, a későbbiekben hippi), mindig egy eleve megkreált, már korábban létrehozott, biztos elemekkel rendelkező stílust vesz magára. Kinga ezzel szemben sokkal erősebb jellem, soha nem változtat a megjelenésén: mindig „fájdalmasan szoros” copfban hordja a haját, ami egyértelműen egy fallikus elem, ezen kívül Kinga hobbijára (díjugratás) és magabiztosságára is utal. Míg Virág a haja mögé rejtőzik, Kingának mindig az egész arca jelenik meg. Kingában erős a versenyszellem, abból nyeri a motivációját, ha másokat legyőzhet, ezért mindenből versenyt csinál, és mindig ő akar irányítani. Emellett határozott véleménye van a dolgokról, személyigése pedig nem gátolja abban, hogy (még ha negatív véleménye is van) mások szemére vesse. Kinga jelleme és viselkedése – Renivel ellentétben – nem változik az interakciók során, ő mindig ugyanaz marad. Határozottsága és szókimondósága ellenére ő az, akin Renin valóban segít. Kinga az aktív cselekvő, Virág a tudatlan, passzív, aki csak meghallgatja Renit, de tanácsot nem ad neki. Kinga az, aki motiválja Renit, például neki köszönhetően lett sikeres a novellája. Kinga végső soron nem Reni fő céljának elérésében – hogy egy párt alkosson Cortezzel – segít, hanem önmaga megvalósításában, hogy Reni érezze: önálló személyként is értékes.
Jól érzékelhető tehát, hogy feminista szemszögből Kinga az abszolút pozitív karakter, a történetben mégis inkább negatív színezetet kap jelleme: az olvasónak az a benyomása, hogy túl idegesítő, túl sok, túl őrült és képtelenség barátkozni vele. Kinga alakja tovább erősíti a megfigyelést, miszerint társadalmunkban „nem elfogadott, ha egy lány agresszív vagy versengő típus”[4]. Virág pedig mint Reni legjobb barátja, akivel Reni sokkal több dolgot oszt meg, az olvasóközönséghez is közelebb áll, mert kevésbé tűnik „pszichopatának”, holott éppen ő a gyengébb jellem.

2.3 A nem létrehozása, „doing gender”

A „doing gender” Candace West és Don Zimmerman fogalma (1987)[5], azon interakciókat foglalja magába, amelyben a nem – mint szocializációs folyamat – létrejön. A beszélők a beszélgetés során létrehozzák és formálják a nemüket, beszélgetőtársaik pedig mint az interakció részesei, jóváhagyják a beszédpartner nemét, tehát közreműködnek a nemet létrehozó stratégiában.[6] Említettem már Reni és Virág kamaszlányokra jellemző beszélgetését, amelynek fő témája Cortez, de emellett beszélgetnek a celebek életéről, kinézetükkel kapcsolatos aggályaikról és ha minden témát kibeszéltek, újra és újra átbeszélik az aznapi (egyébként jelentéktelen) történéseket: Reni és Virág képes újra és újra elemezgetni egy olyan rövid történést, mint hogy egy fiú ránézett valakire vagy köszönt valakinek, ezzel megkonstruálva nemüket. Arnold ezekből a beszélgetésekből mindig kimarad, ő épp ezzel építi saját nemét. Reni is megjegyzi, hogy Arnolddal nem tud mindent megbeszélni:
Arnold lenézően kiröhögött, aztán tovább olvasta a könyvét. Na igen. Arnold nagyon jó barátom, de Virágot nem tudja pótolni. Van olyan téma, amit csak két lány tud megbeszélni.[7]
Ugyanakkor Arnoldra ugyanolyan nagy szüksége van barátként, mint Virágra.
Arnolddal igen sok időt töltöttem, könyvtárba jártunk, meg néha lógtunk a városban, de volt, hogy csak a kertben ültünk és olvastunk. Nagyon örültem a társaságának, mert azon túl, hogy őt tartom a világ legintelligensebb, legértelmesebb és legokosabb emberének, a vele eltöltött délutánok során sikerült visszaszereznem azokat az agysejtjeimet, amik akkor pusztultak el, amikor Virággal Robert Pattinson nevű kutyáját sétáltattuk és órákat csevegtünk arról, hogy Pete Wentz szerinte mennyire, de mennyire nagyon kúl.[8]
A nem létrehozásának nem csak az interakciók a fontos színterei, hanem a ruházat, a kozmetikumok és a flörtölés, a heteroszexuális szerepjáték is.[9]
A ruházat, megjelenés fontos szerepet játszik a regénysorozatban, Reni rendszeresen leírja, hogy az adott karakter milyen ruhát visel, ennek segítségével jellemzi is az adott szereplőt. A ruha sokszor nem csak a nemet, de az adott szereplő státusát is jelzi. Ebből a szempontból Viki, Cortez első barátnője a legérdekesebb. A lányt „punk hercegnő”-ként, vagy „II. kerületi Avril”-ként jellemzi Reni, aki az ő semleges öltözködésének pont az ellentéte: Viki merész stílusú lány, bakancsot hord szoknyával, szakadt stílusa mégis menő. Viki ruházatának leírása az egyetlen olyan hely a sorozatban, ahol Reni az írás szintjén, explicit módon tárgyiasítja Cortezt:
Viki ott állt, szemtelenül rövid szoknyában, (Máday tuti kikészült), bakancsban, ujjatlan pólóban és nyakkendőben. Tökéletes, füstös sminkben, hullámcsattal feltűzött szőke tincsekkel. Akár Avril a Girlfriend-klipben… Minden utálatomtól függetlenül Viki nagyon menőn festett. És nem mellesleg a legszebb kiegészítőt viselte a világon. Cortezt.[10]
A kozmetikumok szintén fontos elemei a nemi különbségek hangsúlyozásának. Reni például rendszeresen használja az anyukájától kapott pattanások ellen arckrémet, amelyet anyukája reklám hatására vásárolt meg. Tudjuk, hogy „[a] média az egyik legfontosabb szocializációs eszköz, a közvélemény és a társadalmi állásfoglalás formálásának nagyhatású eszköze, és pótolhatatlan szerepet játszik a nemi egyenlőtlenség elérésének folyamatában.”[11] A reklámok „erősítik a negatív sztereotípiákat, s ezzel a nők és a férfiak egyenlőtlen helyzetét, valamint a társadalmi elvárásokat is a nő külsejére és viselkedésére vonatkozóan”[12]. Reni anyukája tipikus nő a médiavilágban: a szépségkultusz fogyasztója, vásárlója. A reklámok – amelyek kialakítják a normatív nőiség képét – befolyása alatt áll, ezáltal Reniben is azt a képet kelti, hogy nem tökéletes, amiért a homlokán pattanások vannak és mindenképpen tenni kell ellene, hogy megfeleljen a médiavalóságban megkreált nőképnek. Reni hiába használja a krémet, a pattanásai nem tűnnek el, naplójában csalódottan ír róla:
Reggel boldogan vettem tudomásul, hogy a homlokom tiszta pattanás, ráadásul megint zsíros a bőröm, egyszerűen nem használ a krém, amit becsülettel kenek. Pedig a reklámban a lány este felkeni, reggel meg szép, sima arccal ébred. Na persze. [13]
Összességében megfigyelhető, hogy Reni anyukáját félrevezették a reklámok, de ez neki nem tűnt fel. A nők első sorban fogyasztóként és vásárlóként szerepelnek a médiavilágban; eleinte a háztartást ellátó személyként jelentek meg a reklámokban, majd a nők közfszérába kerülésekor, munkavállalásukkor, mikor megszűntek csak háziasszonynak lenni, a média a szépségkultusszal hódította vissza a nőket mint fő vásárlóközönséget.[14] „A marketingszakemberek rájöttek ugyanis arra, hogy a nők akkor fognak továbbra is többet vásárolni, ha a szépség ígéretével tartják őket sakkban, ami öngyűlölettel, sikertelenséggel, éhezéssel és szexuális elbizonytalanítással jár.”[15] Így a nők a mai napig a szépség ígéretével, álomképének üldözésével vásárolnak különböző kozmetikumokat, akár csak Reni anyukája.
A nem megkonstruálásakor gondoskodunk arról is, hogy felismerhető legyen nemi hovatartozásunk. A nem létrehozása tulajdonképpen egy előadás, amelynek célja mások meggyőzése.[16] A könyvsorozatban két olyan fiú szerepel, akiknek megjelenésük inkább a nőieshez áll közel, mint a férfiashoz: Dorián és Peti. A fiúk stílusa közös: mindketten emósok. A kozmetikumok használatát tekintve meghaladják Renit: festik a szemüket és a körmüket, de még a hajukat is vasalják. Doriánt a gimnáziumban egy lánynévvel (Dóri) csúfolják, ezzel is utalva lányos megjelenésére. A naplóban Reni is úgy ír róla, mint akinek lányos alkata van. A „doing gender” fogalmába nem csak a nemet létrehozó interakciók tartoznak bele, hanem az is, ahogy az egyes résztvevők hogyan reagálnak mások specifikus viselkedésére.[17] Reni osztálytársának nagytöbbsége elítéli Petit a külseje miatt, Reni sokkal elfogadóbb vele szemben.
(…) [N]em értem, miért ilyen felszínesek. Peti emós, de engem egyáltalán nem zavar, hogy kicsit furán néz ki, mert különben tökre jó fej.[18]
A flörtölés és a heteroszexuális szerepjáték szintén fontos eleme a nemi különbségek hangsúlyozásának. Reni fiú osztálytársai például egy hangos „húúúú” kiáltással vagy füttyögéssel adnak hangot véleményüknek, mikor Reni és Arnold megöleli egymást, vagy ha Peti Reni elé megy, utalva ezzel arra, hogy azt sejtik: több van köztük, mint barátság.

[1] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 4. – Barátok, Bp., Ciceró, 2011, 265.

[2] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 2. – Együtt, Bp., Ciceró, 2010, 182.

[3] A tekintet fontosságát és a hatalmi viszonyokban betöltött szerepét bővebben ld.: Beth Newman, „A szemlélő helyzete”: Nemi szerepek, narráció és tekintet az Üvöltő szelekben = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Bp., Osiris, 2002, 583-597.

[4] Fényes Hajnalka, A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányainak felszámolása?, Debrecen, Debrecen Egyetemi Kiadó, 2010, 199.

[5] Candace West – Don Zimmerman, Doing Gender, Gender and Society, 1987,  jún. 1. 125-151.

[6] Jürgen Budde, A gender szerepe az iskolában és az iskolai interakcióban ford. Kriston Renáta = Társadalmi ​nem és nyelvhasználat 2. Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból szerk. Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika, Szeged, SZTE–JGYFK, 2013, 178.

[7] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 1. – Kezdet, Bp., Ciceró, 2010, 154.

[8] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 3. – Egyedül, Bp., Ciceró, 2010, 11.

[9] Jürgen Budde, A gender szerepe az iskolában és az iskolai interakcióban ford. Kriston Renáta = Társadalmi ​nem és nyelvhasználat 2. Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból szerk. Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika, Szeged, SZTE–JGYFK, 2013, 179.

[10] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 4. – Barátok, Bp., Ciceró, 278.

[11] Bolemant Lilla – Szapu Marianna, Bevezetés a gendertanulmányokba, Pozsony – Nyitra, Phoenix Polgári Társulás, 2015, 196.

[12] Ua., 207.

[13] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 4. – Barátok, Bp., Ciceró, 244.

[14] Bolemant Lilla – Szapu Marianna, Bevezetés a gendertanulmányokba, Pozsony – Nyitra, Phoenix Polgári Társulás, 2015, 200-203.

[15] Ua., 202.

[16] Jürgen Budde, A gender szerepe az iskolában és az iskolai interakcióban ford. Kriston Renáta = Társadalmi ​nem és nyelvhasználat 2. Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból szerk. Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika, Szeged, SZTE–JGYFK, 2013, 178.

[17] Uo.

[18] Leiner Laura, A Szent Johanna Gimi 4. – Barátok, Bp., Ciceró, 2011, 247-248.