Címke: kivezetés_a_költészetből;

Az “allegorikus” én

E sorozat bizonyos fejezeteinek tanulsága az is lehetne, hogy a költő őrült. És legyünk őszinték, akadtak korok, melyek szerették a költőt őrültnek tekinteni; sőt, bizonyos korokban a költők is szerették őrültnek tekinteni magukat. De az őrültségnek a harmadik fejezetben leírt …

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Természeti és költői kép

A reprezentációk burjánzása nem mennyiségi változás eredménye. Nem csupán arról van szó, hogy a technikai lehetőségek a művek más létmódban való megsokszorozását teszik lehetővé – ahogy azt klasszikus esszéjében mondjuk Walter Benjamin vázolta fel –, nem is pusztán arról, hogy …

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Marok

Idézzük fel az előző bekezdésben állított tételt: a versolvasás váratlan elmozdulások sorozata, folytonos értelem-átrendeződés.  Vegyük például Illyés Gyula Marok című versét:

 

Minden gyökér

végül

ököl.

Amíg egy íze él,

nem enged jogaiból,

küzd markosan a fa.

 

A szél

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!

A vers: kötöttségek rendszere

A költő látszólag megkötött kézzel ír. A vers létrejöttéhez – a legszabadabb avantgárd szövegéhez is – a legkülönfélébb (tudatos és tudattalan) korlátok és jogosítványok társulnak. Ezek némelyikét könnyű körvonalazni, mint a verstan vagy a prozódia szabályait a klasszikus költészet esetében;

Kategória: Archívum, Íróiskola | Címke: , , , , , , | Szóljon hozzá most!