Ma egész nap a kreativitáson gondolkodtam, hogy mit értünk kreativitás alatt (közben persze végeztem a dolgom, intéztem a munkát, ügyeket, ezt-azt stb.), vagyis milyen "teremtésre" vagyunk képesek egyáltalán. (Minden ember teremtő a saját életében, csak van, aki rosszabbul csinálja:-) És arra jttem rá, hogy az alkotó – bármilyen művészeti ágban – egyetlen, ám óriási előnnyel bír: az életét mindig csöppnyire kívülről nézi.
Az alkotásban nincs bizonytalanabb, mint a keret. Miért hozzunk létre egy művet, és miként? Semmi sem utal arra,hogy a műnek létre kell jönnie; sem előtte, sem utána nincsen semmi. Mégis, világosan érezzük, hogy a mű testet ölteni akar. Ne hibázzuk el a pillanatot. A mű feltölti a keretet, mint az áradó v<z a medrét.
Épp ezért nincs rosszabb érzés, mint az áradás útjába állni! Ez többnyire úgy jelentkeik, hogy a műalkotás stiláris jegyeivel nem vagyunk elégedettek. Ha írásműről beszélünk, nincs meg a nyitómondat. Lehetne ezzel kezdeni, de valahogy mégsem jó. Ha az alanyt hátérbb helyezem: megnő a feszültség, de még így is béna.
A keret megköveteli a tökéletes felkészültséget.
Ismét a nyitómondatnál tartok. nem tudok elszakadni ettől a kezdőponttól: most új megvilágításba tettem, más térbe helyzetem ezt a csöppnyi gólemet. A nyitómondat a keret meglétére vagy hiányára utal, és műalkotás nincsen keret nélkül.
Hogy mi a kreativitás, azon én is gyakran elgondolkodom. Számomra: a már ismert eszközök és módszerek újként való felhasználása, de még inkább kísérletezés, játék.
Nagyon tudom élvezni, és szerintem ez az izgalmas az egészben, amikor a dolgok megtörténése közben ismerünk meg valamit, s máris, alapból új összefüggésben használjuk föl.
Ez már önmagában feltölti az embert.
*
“Az alkotásban nincs bizonytalanabb, mint a keret. Miért hozzunk létre egy művet, és miként?”
– Ez nehéz kérdés, mindegy, mihez fogunk hozzá. Ám hiszem én is, hogy maga az alakulófélben lévő alkotás meg tudja találni a maga számára legmegfelelőbb keretet, és éppen ezért iszonyatosan izgalmas maga az alkotás, szinte felér egy hadjárattal. Minden műnek több kialakulási útja és lehetséges kész állapota van.
*
“A keret megköveteli a tökéletes felkészültséget.”
- Meg. De maga a keret is létrehozhatja a feszültséget, “kifeszítheti” az alkotást egy izgalmas dologgá.