Minden politikai probléma értékprobléma, és minden politikai vélemény végső soron az élettel – kiccsit pontosabban: a jó élet megvalósításával – kapcsolatos értékekhez fűződő, tudatos vagy öntudatlan, többé-kevésbé kialakult viszonyok rendszerén alapul.
Horatius versében két alapvető megállapítás foglalkozik a pénzzel: „Feltészi férjének saját termett borát, / ‘S nem pénzbe készűlt étkeit”, áll pozitív példaként, és ezzel szembeállítva: „pénzit interesre osztja-ki”, „mond a’ fukar ‘s dúzs Alfius”. Horatiusnál mintha megjelenne valamiféle pénzellenesség, az alternatív ökönőmia álláspontja ezzel nem egyezik. A pénz alapvetően értékkifejező; „gond” inkább a pénzhez kötődő értékekkel lehet, és ezek a „gondok” lecsapódnak az egyes dolgok, jelenségek, szolgáltatások árában is, hiszen az ár maga is nyilván értékítéletet fejez ki. A pénz nem önmagában, hanem használatában, működésében fejez ki értéket. Az árképzés: a marketing része egyfelől, tehát pusztán technológa; másfelől viszont látens és ki nem mondott értékítéletek nyomában kullog.
A probléma nem a pénz önmagában (hanem a pénz hiányaJ .) Viccen kívül, a probléma a pénz technokrata működtetése. Ma a technokrácia a pénzt egyetlenegy viszony számszerűsítésére használja, és ez a lehetséges és elérhető profit számszerűsítése. A „hol hoz a pénzem több hasznot?” kérdés az, ami lényegében minden pénzpiaci döntés hátterében áll, és ez független attól, hogy a tranzakció milyen természetű, befektetésre vagy pénzpiaci aktusra, beruházásra, ipari termelésre, mezőgazdasára, vallásalapításra vagy üzleti alapú szolgáltatásra irányul. A pénz ma leginkább egy univerzálisnak látszó megtérülési mutató szerepét tölti be, és a legnagyobb probléma éppen ezzel a látszólagos univerzalitással van. A megtérülési mutató alapján ugyanis kialakul egy befektetési rangsor, amely meghatározza a világban történő folyamatok irányát, módját és lefutását; és ezek a folyamatok semmiféle kapcsolatban sem állnak egyéb, más szempontok alapján kívánatos értékekkel. Ez egyfata társadalmi konvenciók alapján kialakult játék. Mivel a rossz minőségű élelmiszer előállítása és forgalmazása gazdaságosabb, a társadalom elfogadja az alapvetően rossz minőségű, de olcsó élelmiszert forgalmazó terjesztőhálózatok meglétét; és ezzel megerősíti, hogy a pénzt megtérülési mutatónak tekinti.
Ezen a ponton kell az alternatív ökonómiának beavatkoznia. Ma már nem elegendő az egyes események kontrollja és korrekciója (például éhínség esetén az éhezők számára megfelelő mennyiségű szükségélelmiszer biztosítása, az ellátás megszervezése, hosszabb távon a termelés szerkezetébe való beavatkozás stb.), ahogy azt klasszikus módon a konzervatív gondolkodás megoldaná. Ma azokat a csatornákat kell kialakítani, amelyeken az értékek képviselete egyáltalán megvalósulhat.
Az alternatív közgazdaságtanról szóló ismertetők alapvetően több érték fontosságát hansúlyozzák. Ezek lehetnek például a társadalmi folyamatokban való részvétel joga és lehetősége, a természet állapotának fenntarthatósága és a javakból való igazságos részesedés elve. Más értékeket is kiemelhetünk: ami fontos számunkra, az az értékszempontok összetettsége. Az alternatív ökonómia a jó gazda szempontját képviseli, aki a birtokán található minden létező, élő és élettelen egység számára a lehető legjobb léthelyzetet kívánja megteremteni.
Saint Just, Ian Hamilton Finlay munkája (Little Sparta, Scotland). A kőlapok szövege: "The Present Order is the Disorder of the Future -Saint Just"
