A szokásos technológiai erőpróbák (Ilias, Neptun, ETR, Moodle) mellett itt-ott végre szó esik a módszertanról és a tartalomról is, már alig vártuk, hogy így legyen. Papp Gyula (Debreceni Kölcsey F. Református Tanítóképző Főiskola) kiemeli, hogy szemléletváltásra és oktatási stratégiára van szükség – valóban:-)
Részletes ismertetés helyett egyetlen epizód és néhány kommentár. Dr. Forgó Sándor (Eszterházy Károly Főiskola) előadása / tanulmánya az "Új Médiáról". Tétele az, hogy kb. 2003 körül létrejött egyfajta "we media", amelyet már nem az egy-egy irányú információátadás, hanem másfajta modell jellemez. "Az internetnek köszönhetően kialakult a ‘sok a sokhoz’ (N.M-es) architektúrájú kommunikáció, melynek során mindkét kommunikációs szerepben sokan vesznek részt, megteremtvéne ezzel azt, hogy ne csupán a ‘kapuőrök’ döntsék el, mi a hír, illetve hogy mi kapjon nyilvánosságot."
A bekezdés leglényegesebb eleme a "kapuőrök" fogalma – de azért túlságosan optimisták, túlságosan naívak se legyünk. A hírek létrehozása és manipulálása a hatalmi technológiák központi kérdése, és egy újabb csatorna felbukkanása – egyáltalán, a csatorna lehetősége – még korántsem teremt egyenlő esélyeket. Gondolom, van titkos olvasóim közt is olyan, aki blogot vezet – az pontosan tudja, mennyi idő, energia, munka egy valamire való oldal vezetése. Mi biztosítja ezt a hatalmi energiát az Új Média esetében? Igaz, bízhatunk valamennyire a média most már többféle jogosultsággal rendelkező szereplőinek lelkesedésében – hiszen az Új Média valóban nem kétoldalú, nemcsak hírközlők és hírolvasók, hanem véleményközösségek, kommentelők, bloggerek lehetnek bizonyos mértékben a hangadói – de abban aligha (bízhatunk), hogy a szerepek ténylegesen egyenlősíthetők vagy felcserélhetők.
Program a demokratikus médiáért – vajon mért nem merül fel valami hasonló kezdeményezés?
