Száva Csanád összes bejegyzése

Száva Csanád (1979) a kolozsvári BBTE filozófia szakán egyetemet, majd PhD-t végzett. Versei, prózái, műfordításai és gyerekversei megjelentek a Hídban, a KULTeren, A szem online folyóiratban, az Irodalmi Jelenben, a győri Műhelyben, a Versumban, az Ambrooziában, a Vörös Postakocsiban, a Zempléni Múzsában, a Parnasszusban, valamint más lapokban, portálokon és antológiákban, de elsősorban a Napútban. Angolul is alkot és publikál, fordít románból, németből, angolból. Rendszeresen jelennek meg tanulmányai és recenziói filozófiai folyóiratokban (Többlet, Erdélyi Múzeum). Magi és Milla című drámája 2019-ben elnyerte a Napút nívódíját. Kolozsváron él.

Nonszenszek

 

(indián)

két kicsi indián a tűzzel játszik
egy nagy napon az életével játszik
ha nem vigyáz magára igencsak ráfázik
indiánnyárra már füstjele sem látszik
két kicsi indián a tűzzel játszik
már nincs is indián csak az aki ilyent játszik

 

(gabi)

két gabi néni indiába mégy
két gabi bácsit elfogja a hév
kelet-nyugat bácsi – néni
meg kell ezt közelebbről is nézni!!!
ezt látnod kell neked is hogy melyik pont a vég

 

(hosszú)

egy hernyó amelyik nem tudja
melyik vége a feje : (
Pityu a hernyók amelyik nem
tudni melyik végfeje : )
arról is beszélhetünk hogy milyen hosszú
ahol tekergünk
……………………….erről-arról a sztorink hosszú-hosszú

 

(Illusztráció: J. Svoboda /after L.W. Sambon/: Parasites: a parasitical worm)

Florina Ilis versei

 

Haikuk

 

Tavasz

pislogott a nap
s hó-szirmokból bújt elő
szilvafa ága

egy fehér papír
és a tintakék árnyék
ecset útra kész

olvadó havon
fagyoskodva aszik egy
vézna hóvirág

az otthonába
befészkel minden madár
csak a kakukk szól 

 

Nyár

könnyedén siklik
a tó sötét víztükrén
egy sárgás penge

titok-álmokról
suttogva hív a tenger
ismeretlenbe

semmi sem mozdul
pillangó-álmok úsznak
állott melegben

tücsök se cirpel
és ez nem az a nyári
estéknek csendje

 

Ősz

 

késő szerelem
legutoljára ég le
a régi erdő

ezüst-könnycseppet
gyűjtnek a hullámok
hold vár a parton

árnyék az utcán
zizzenés az ágak közt
hiányzol fecském

csak a szomjúság
és a kívánság nélkül
táncoló kezek

 

Tél

olyan egyedül
hogy süvölt a némaság
a hátam mögött

leheletnyi gond
villan át a kőarcon
alszik a bálvány

megállt az idő
a falon egyenesen
kileng az inga

így holdkeltekor
ég a dúvadak nyoma
ott lent a hóban

gondolaton túl
egy szívalak virágból
lesz itt hold (–)
……………………..világ

Száva Csanád fordításai

Illusztráció: Paul Klee

Florina Ilis (1968, Olcsa, Bihar megye, Románia) Haikuköltő, próza- és drámaíró. A Román Írószövetség tagja. Legismertebb regénye: Gyerekek háborúja – 2009, Jelenkor, Pécs. Díjai: előbbi kötete elnyerte Az év könyve díját (2006), a Román Írószövetség prózadíját (2006) A regényt lefordították még francia, olasz, spanyol, és héber nyelvre is. Egyebek mellett elnyerte a Courrier International Prize (Párizs) rangos díját is legjobb külföldi könyv kategóriában. Haiku şi caligrame című kötete 2000-ben jelent meg a Kolozsvári Echinox Kiadó gondozásában.

 

 

 

Paul Celan: Víz és tűz

 

Így emeltelek toronyba én téged és mondtam egy szót a tiszafáknak
amiből kilövellt egy láng kiszabva egy szoknyádat a menyasszonyi szoknyádat:

világos az éjszaka
világos az éjszaka felfedi szívünket
világos az éjszaka.

Ő világít szélesen a tenger felett
ő ébreszti a szoros holdjait és felemeli habzó asztalokra
nagyon megtisztítja az időtől:
Holt ezüst feltámad kelyhe és edénye mint a kagylóé!

Az asztal hullámzásai óráról órára
ahogy a szél megtölti a poharakat
a tenger görgeti az étket:
a szédelgő szem a vihart gyanító fül
a hal s a kígyó –

Az asztal hullámzásai éjszakáról éjszakára
ahogy fölöttem sorjáznak a népek zászlai
és mellettem az emberek partra eveznek a koporsókkal
és alattam mennydörögnek és szikráznak a csillagok mint otthon Szentivánéjen!

És a túloldalról feléd nézek
pompás tűz:
gondolj arra az időre amikor az éjszaka följött velünk a hegyre
gondolj arra az időre
gondolj arra hogy az voltam ami vagyok:
fogházak és tornyok mestere
tiszafák fuvallata egy csavargó a tengeren
egy szó amely fele végigégsz.

 

Száva Csanád fordítása

 Illusztráció: Paul Klee

(várod az új estét); (bete noire)

 

(várod az új estét)

éjjel felébredek
folyik a víz
a szomszéd dörmög
egy duplacsövűvel
medvét lövök
puha és fehér a takaró így
sötétebb és szárazabb az éjszaka
mint más ágyneművel
ruhaneművel s a vacka
hidegebb minden állatnak
mint az alvás ahová visszabaktathat

kiszáradt medvék
halott szomszédok
várod az új estét
másvilági légyott

 

(bete noire)

és szétfolyik az asztalon
mutatja hófehér hasát
felfalta sok-sok hajnalom:
furfangos fordított barát

tükörsimát mutat kívül
de ott belül a fájdalom
egy korty amíg a vér kihűl
poharat csókolj – így szól dalom

s a véres hús most így röhög:
zabálj mert úgysem lakhatsz jól
végső pohár felől köröz
bárhol jársz – átkot arra szól

 

(Illusztráció: Clifford Vanmeter: Cave bear, 2007)

Mina Decu költeményei

 

57.

ülsz egy konyhában
és arra gondolsz hogy soha nem érkezel meg a vershez
ahhoz a vershez
hogy minden kifordítva van
és ez a kifordítás nem költői ahogy te mondod róla
egy félrecsúszott költő hivatásával
elszúrhatod a sorok között az irányt
amelyekből sose lesz vers
leégve egész a hamuig
nem tudsz kifejteni még egy szikrát sem
ez azt jelenti hogy bukfencekbe törd bele a nyakad
és ne halj meg
és ne fulladj meg
és ne folyjon vér
és hogy ne tudd elmondani senkinek hogy ez mégiscsak súlyos

 

58.

nem húzod be a kezed
a koncentrikus körök közepéből
nem lélegzel
nem mozdulsz
nem árulnak semmit itt
tovább mehetsz
de holnap nem mondod el senkinek hogy is kerültél oda
hogyan úsztad meg
hogy voltak nálad edények
hogyan remélted hogy szerencsésen a felszínre érsz
azt várod hogy a zacskó felemelkedjen és felegyenesedj és elmenj

66.

márványdísz és haláltánc
– ez áll kiírva
a talán kartonból hajtogatott kocsma bejáratánál
mi állíthatna meg hogy bemenjek
kérdem magamtól a bolondok színházára gondolva
csak a bolondoknak szól
nincs is mit itt elől itt a párkány alatt
becsoroghatnék
egy korai groteszk ünnep
leülnék a pulthoz és kérnék vigyorogva egy vodkát
magam alá csípett lábbal
elővennék egy pisztolyt a hátizsákból
elkezdeném szétszedni a pulton
a bárpincér szeme láttára
és pár ott üldögélő alkoholista szeme láttára
akik azt hinnék hogy álmodnak
mindig ez jön hogy így csináljam mikor nagyot dobbantanék
olyan mint egy műtét a boncolás előtt
így érezhetem a dolgok csontvázát
hogy átvegyem magamnak és aztán kiszabadítsam
teljesen
egy végső szívesség
legfőbb jó
a bárpincér elém teszi a poharat
tölteni akarna
kérdi hogyan kérem
hallom hogy visszatér az élet
és kezdem visszaszerelni a pisztolyt a helyére meg mindent
nem
válaszolok
fizetek és vele a halántékon jövök ki anélkül hogy innék valamit

Száva Csanád fordítása

 

Mina Decu filozófiát hallgatott a Bukaresti Egyetemen, költő, műfordító. Desprinderea (Kibontakozás) című, a Charmides kiadónál megjelent kötetével elnyert két fontos díjat: Az év fiatal költője 2018-ban, Eminescu-díj. Dolgozott már tanárként és könyvkereskedőként, jelenleg Roberto Bolaño írásait fordítja.

 

 

dream

 

angolul szoktam álmodni és
újlatin meg ismeretlen nyelveken
dream on – egy elfelejtett sláger tért
vissza hogy ismeretlen világokhoz
vigyen vissza
dallama valamelyik anya-
nyelveméhez hasonlított
íze valamelyik
újgörög tengerparti szélhez
az irish-om abból az álomból belefolyt a
sweet dreams feliratú bögrémből a
sós tengerbe a hullámok hozták s vitték
ahogy egy visszatérő álomban
angolosan távozok

 

Itt olvasható: Száva Csanád, Pixelekre hull, Cédrus Művészeti Alapítvány, 2020.

(Illusztráció: Colette Raker: The Dream, 2014)