A fővárosi rendeletet a legkövetkezetesebben a Józsefvárosban kezdték el alkalmazni: Kocsis Máté polgármester 2011 szeptemberében népszavazást tűzött ki, ahol többek között arról kérdezte a kerület lakóit, hogy szeretnék-e, ha tiltanák a guberálást és a kukák „nem rendeltetésszerű” használatát, valamint az életvitelszerű tartózkodást közterületen. Noha a helyi népszavazás érvénytelen lett – csupán a választásra jogosultak kis százaléka ment el szavazni –, a helyi polgármester legitimálva érezte hajléktalanellenes politikáját és szeptember végén nagyszabású „közrendvédelmi akcióba” kezdett. Az egy hónapos akció során több száz embert állítottak elő a kerületben a kifejezetten erre a célra létrehozott szabálysértési irodán. Az előállítottak túlnyomó többsége hajléktalan ember volt és „közterületen történő életvitelszerű tartózkodásért” vitték be, akár többször is. A kiadott határozatokból kiderül, hogy az előállítások alapja elsősorban az volt, hogy valaki hajléktalannak nézett-e ki vagy sem, míg az ügyek elbírálásánál az első számú szempont az volt, hogy az illető hajléktalannak mondta-e magát. Vagyis a rendvédelmi akció során nem egy adott szabálysértő viselkedésért, hanem azért állították elő és ítélték el az embereket, mert fedél nélkül, közterületen kénytelenek élni.
A hajléktalanság kriminalizációja országos szinten is folytatódik. 2011 telén Pintér Sándor belügyminiszter hadat üzent a „piros lámpánál koldulóknak”, és utasítására pár hét alatt több, mint 300 esetben állítottak elő olyanokat, akik a piros lámpánál kéregettek, a Fedél Nélkül újságot terjesztették vagy a szélvédőket mosták. 2011 októberében az Országgyűlés elé került az az előterjesztés, ami a szabálysértési törvény módosításával maximum 150 ezer forintos bírsággal vagy elzárással sújtaná azokat az utcán élő embereket, akiket 6 hónapon belül másodszorra „kapnak rajta” azon, hogy az utcán élnek és/vagy ott tárolják holmijukat. A heves civil és nemzetközi tiltakozás ellenére a módosítást a Parlament novemberben elfogadta, majd 2012 januárjában hatályba lépett. Bár elzárásról még nem érkezett hír a törvény életbe lépése óta, több hajléktalan emberről is tudunk, akiket figyelmeztetésben részesítettek vagy pénzbírsággal sújtottak utcán alvásért. Ezzel párhuzamosan a fővárosban több olyan új hajléktalanszálló megnyitásáról érkezett hír, amelyekben előállításra alkalmas fogdahelyiségek is helyet kapnak. Ezek közül a Váci úti szálló már megnyílt, de a rendőrség egyelőre nem kívánt beköltözni, míg az Aszódi utcai szálló (amelyben a tervrajzok alapján két előállító helyiség egy rendőrségi iroda lesz), 2012 első felében nyílik meg. Ezt a szállót A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport börtönszállónak nevezi, mert értesüléseik szerint ez lesz az a hely, ahova az „életvitelszerű közterületi tartózkodás” tényállást elkövető embereket fogják előállítani. A börtönszálló megnyitásával minden eddiginél közelebb fogunk kerülni a tizenkilencedik századi dologházak intézményének újra-feltalálásához, ahol a szegényeket ellátás és szállás fejében, erkölcs-nemesítő célzattal elzárták a nyilvánosság szeme elől és munkára kényszerítették.
A Fidesz-kormány alatt a hajléktalan emberek váltak a politikai bűnbakgyártás egyik fő célpontjává Magyarországon. Jelentős fejlemény, hogy a hajléktalan emberek megbélyegzése és hibáztatása saját helyzetükért már nemcsak elsősorban diszkurzív szinten jelenik meg – mint ez korábban inkább jellemző volt –, hanem ez a megközelítés vált a konkrét intézkedések és programok egyik fő mozgatórugójává. A ma hatalmon lévő döntéshozók számára a hajléktalanság elsősorban büntetés és szabályozás, és nem a felelős és érdemi lakás- és szociálpolitika kérdése.
Mindezzel együtt a nyilvános tiltakozás is egyre nő: egyre többen fejezik ki felháborodásukat a szegényellenes kormányzati politikával szemben és egyre többen vállalnak nyíltan is szolidaritás a fedél nélkül élő emberekkel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy közel 1000 ember írta alá azt a Fideszes országgyűlési képviselőknek szóló petíciót, ami a fent említett embertelen törvény visszavonását követeli, hogy több száz ember vett részt A Város Mindenkié parlamenti tüntetésén 2011. októberében, vagy éppen az, hogy megalakult a Börtön Helyett Lakhatást állampolgári hálózat, hogy megszervezze a hajléktalan emberek ügyével szolidáris állampolgárokat.
Jelentős jogi győzelem, hogy az Alkotmánybíróság (AB) 2011 decemberében kimondta a guberálást tiltó kaposvári rendelet alkotmányellenességét. Az AB a döntést azzal indokolta, hogy az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló cselekvés – azaz a guberálás, kukázás – a társadalomra nem veszélyes, ráadásul a pénzbírság súlyosan veszélyezteti az érintettek létfenntartását is. Ezenkívül az AB szerint guberálás tiltása a hajléktalan és kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket megbélyegzi, amit az Alkotmány egyértelműen tilt. Ez az érvelés lényegében az összes hajléktalan-ellenes jogszabályra igaz, így valószínűleg csak idő kérdése, hogy az Alkotmánybíróság minden ilyen törvényt és rendeletet megsemmisítsen. Ám addig is nagy szükség van az állampolgári szerveződésre, hiszen az AB kerekei lassan őrölnek – a kaposvári rendeletet 2005-ben fogadták el és jogvédő szervezetek még abban az évben kérték az alkotmányossági felülvizsgálatot. Hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a guberálás tiltásának emberjogi tilalma hivatalosan is elfogadott álláspont legyen.
A szerző kulturális antropológus és A Város Mindenkié csoport tagja.
További információ: www.avarosmindenkie.blog.hu