A szádat, a szemecskédet, a nyelvecskédet,

eszem-veszem. Hazajárok hozzád, mint bagoly

a toronyba, áram a vezetékekbe. A nagymamád vagyok,

a lelkiismereted, az egyetlened. Nem hagyhatlak el. 

A porcicamicák az ágy alatt mind téged figyelnek.

Tudod, hogy tudom – tudom, hogy tudod;

összeráncolom a homlokom, ha megrezzensz.

A húsom vagy, a tornyocskám, a lelkem. Kicsi

a kicsikébe. Kóbor áram a vezetékekbe.

Irigy, fekete vér az ereidbe.

Az én vérem.