Lenni vagy nem lenni

Próbáltam mindig is hangja
lenni az elveszetteknek
azoknak akik mindig
csak kettest kaptak matematikából,
azoknak akik sosem találják helyüket
lehettem volna pszichológus
vagy pap, hogy megmondjam
a tutit hogy hogyan kell élni
pedig amúgy egyáltalán nem
kell élni, vagy nem úgy kell
élni ahogy mások kitalálták
ahogy a nagy közmegegyezés
mondja hogy úgy kell élni
és sírsz, hogy szorongsz bazdmeg
vagy nem is sírsz
hiszed hogy élsz pedig nem
mert te azt is megtanultad, hogy
mikor kell sírni, mikor szabad
de te ordítanál és rombolnál
de magadat rombolod ehelyett
a jó ügy érdekében
mert megtanultad
hogy a nagy közmegegyezés
mondja hogy kell élni
a Mindenki tudja mi jó neked
hajtsd le fejed
hajtsd e közös pokolnak malmát
és mosolyogj bazdmeg
de sírj ha a mosoly szemtelen(-nek
minősül a közmegegyezés által
úgy OBJEKTÍVE)

egy tanárom azt mondta,
hogy jó bölcsész lennék
ha lenne még egy-két évem
vagy két-három, nem tudom
de komolyan megijedtem
hogy rákot állapított meg nálam.

Bp. 2025. 05. 26.

 

Az emberszerep nehézségei

Egy csomó energiát fektetek
az álszenteskedésbe,
az álszerénységbe,
próbálok embert játszani,
de nem jön be senkinek,
nem tudom, hogy kell,
gyerekkorom óta ez van,
nem hisznek nekem,
pedig próbálok olyan lenni, mint ők,
de ők ezt valahogy
mindig jobban csinálják.

Bp. 2025. 05. 26.

 

(Illusztráció: Olga Sternyk: Pine tree, watercolor, 2024)

 

irodalmi félreolvasások 78.

egyedi kalanderes versvilága elvarázsolja az olvasót
(karakteres)
*

A temetés nyolcadik napja
(teremtés)
*

A hétköznapi őrület maséi
(meséi)
*

11 évvel tovább élhet aki ennyit Gogol
(gyalogol)
*

aranyéren ül a sármány
(arany ágon)
*

aranyrámában családi pótlék
(portrék)
*

kicsorbulnak a könnyeim nyomban
(kicsordulnak)
*

verbunkosok márpedig léteznek
(vérmókusok)
*

továbbra is magas a rutafa
(a foglalkoztatottság)
*

Autómosó ítélet
(Az utolsó)
*

Rómában forgatott az elválásról Blaha Lujza
(a Blahalousiana)
*

ehess ihass ölelhess vérhas
(alhass)

 

irodalmi félreolvasások 79.

alkotói támogatás monogámia elkészítésére
(monográfia)
*

sok év szünet után mentette meg a színésznő a macskákat
(Macskákat)
*

Holdistennő a gyűjtőfogházban
(a Gyűjtő Házában)
*

Szarból van a Hold
(Sajtból)
*

Szent és érthetetlen
(sérthetetlen)
*

az egyedi beszédaktus megvalósulása a küszöbön személyes is lesz
(kiküszöbölhetetlenül)
*

egy nagyon összetett költői univerzumba pottyanhatunk be
(pillanthatunk)
*

verskellékeit hihetetlen pontossággal és rendszeretettel önti hibátlan lupusokba
(opusokba)
*

az időmértékes késelés szabályai szerint
(verselés)
*

a múlt századok alkotásaival helyezik azt párnahuzatba
(párhuzamba)
*

minden írását áltatja a természet szeretete
(áthatja)
*

a mese a lélek titkos seftje
(kertje)

 

(Illusztráció: Yosan Leon: The Sunflower cry)

 

A horog

Kommunikációs díj
Lator
Pénztárgépszalag
A páragyűjtés szüneteiben zacskó a zacskóhoz ér
Mindmáig nem sikerült a dísztárcsákat
mellékletekkel befogni
Mivel eleve rosszul célzunk gondosan szigetelt a medence
Leplezetlen csodálói számos külvárosi hölgynek
Kelletlenül landolni a halandók szintjéről mialatt ismét elakad a fémcsepp
A fogas kérdés selyem köntösében grasszáló könyvlapok
merő üszke
Szükségünk van egy neszre
a szakállgyárra
Neuront a jellemrontó székesegyházra bízni
Szükségünk van a sértődött vadrezervátumra
A drogbárók fületlenek a medvék begombásodtak
Kincses köd fakít zálogot
Ólomtengerben gázolni miközben a sáfrány fejlődése rögtönzött konzíliumra hív
Éledj fényburok hát nem látod a sóvár ujjak számára elérhetetlen a régi halandzsa
A kelet kínzásától kijózanult porcogók árulása
A szirének riasztotta zálogház ínséget dermeszt és halmazati tényezőket bont
Váltófutás
A sírógörcs terjesztője a rosszulléteknek
A gótika elvesztett talajmintái
Szelepekhez jutni vélük rántottát herélni

 

A nedvszívó alakulat és a bírák

A hórukkos filc
A megkapált vizek
Az erjesztő-állomás áldomást mond minden alapítványra
Facér harisnyát húzni
a villasor fejére
lágy fütyörészést a dugattyúra
Rám csapott az őskövület
az út is megsüllyedt az omlás miatt
Belerögzülni a zsámoly belsejébe
Amőba óvja a leszakadt kilométerköveket
ám a riasztó legyőzi az álnokságot
az orrsövényferdülést
Orrsövényferdülése van a fürdőszobai kapaszkodót vonszoló
aggregátornak
az udvarából lakrészt elkülöníteni a pogány térítőknek
A legszebb zsoltár elpusztít minden emberséget
Hajdani naptárt lapozni
A só verejtékcsöppjei és tetszhalott kutyák vetődnek le elektronikus modellek
magaslatáról
A leszúrt karók követe ritmusra bong
A mentesítő fúrás talpbetétjéből zsír szivárog
és a zsírfolyás akadozik a fehér lombban
A sárga boríték ajánlatai
Az urémia utolsó csőrcsapása
Nem mindenkit izgat hogy az éhbérért gürcölők gerezdje megfeszített
kobold

 

Csonkolni púpos falaidat…

Nem jön ki
a darázs,
de kibújik a parázs; a lakkbenzin kiáztatja.
Kitavaszodni: dörgedelem.
Balkezességednek: árt a dákó.
A racionális oldal túlzásnak és erőltetettnek érzi a felhajtást…

Lefújni a trambulint.
Tény, hogy rekordokat dönt a zuzmó színtere.
Feketébe hajló eretnek rendel egy háztartásban élőknek: majszolós tűzijátékot.
Zárva vagy.

A sokfazonú pördülésedre ráesik: a lóherebekecs.
Dadogni: kötszeres ajkakkal.
Rejtek: szél ellen.
A bélflórád egyensúlya a kazamatáktól függ, amiért az algaképzők
pasziánszoznak.
Körömdarabkáidtól túlteng a tegez; kilincsed a porba hull.
Máskor meg sületlenségeid kiáradása
a rakparton.

Bezúzott fejek.
Kormányzási képtelenség.
Felcsatolni az építőkorzóra: jámbor tekinteted.
Megbütykölt halra bízni: a krónikásodat.
Merülj el a tervezőgrafika világában, roncs az, nekem elhiheted.
Guruló ördögszekér, támfal, pióca:
a bokszoló fogvédő-gumijára
ne lépj!
Egy varjú zsörtölődik, miközben körömgombákat éget: a villámhárítód tiszteletére.
Nincs, ki megtiltsa neked: ábrándozásod gondnokká lépjen elő.
Látogasd meg a fatalpút.

A csattanó legfeljebb a gyertyánfáidon élősködhet.
Merd elkalauzolni a sípot. Feszület-fröccsöd tarthatatlan, miközben akadályversenyen a csík bújik el.
Mire való az álomcsiga?
Reszkessetek szemantika, kés, passió:
mert bakfisugrásod tumora aranyfüst.
Jaj a felfuvalkodottaknak!
Hová kell a villanyórát tolni?
A halál, a halál: duplán hatékony…
Lökhárítódon a nagy fehér főnök: lüktető színfolt.
Érzékenységed hiába sírod el másnak: térdelőrajtod átnyalábolja a búvárruha hologramját.

 

(Illusztráció: Angeles M. Pomata: Saffron Flowers, 2017)

 

HÁZAVATÓ

„Egy házban nem az a csodálatos, hogy menedéket, meleget ad,
hogy birtokba vehetjük a falait. Hanem az, hogy lassan lerakja
bennünk kedves emlékei táplálékát.”
/Saint-Exupéry/

lángoló mozaik
a tornác álom homéroszi
köröskörül rozsdálló fenyőfák
Kalüpszó kertje mára megkopott
a csend koldusai vagyunk
hallgatjuk az eresz csepegését
tücsökzenét a teremtés korából
Isten hangját a csillagok alatt

 

KRONSTADT

acélszürkén összeringó tengerég
csak az aranybarna tea világít
legendás hajók árnyain
ágbogas észak fény cikázik

 

(Illusztráció: Dillon Ding-Chao Huan: Golden Larch Valley)

 

ÓRIÁS DÍSZHAGYMA

Gömb alakú a díszhagyma,
arra kíváncsi őkelme,
bolygó vajon, vagy csak egy hold,
töpreng, vár a feleletre.

Az oldalát régen fúrja,
bármely oldalról is nézi,
tudásvágyó, felfedező,
a nagy talány felemészti.

Megtenne bármit, ha mondom,
kalandvágyó szíve dobban,
nem a kertben, nem a földön,
odafönn a csillagokban.

 

OROSZLÁNSZÁJ

Habókos az oroszlánszáj,
száját be nem fogja,
ő a virágok királya,
senkinek se foglya.

Nyugalmat szeretne végre,
hagyják békén, csendben,
ezért aztán jár a szája,
büszke, telhetetlen.

Minél inkább hahotázik,
okoskodik lelke,
annál több legyecske száll rá,
sok-sok rovar, lepke.

 

ISZALAG

A kiskerti
szép iszalag
kerítésre
kúszik, szalad.

Ide mászkál,
oda mászkál,
jól jön az a
legtöbb háznál.

Az indája talál
kapaszkodót, rést,
felfedezte már az
összes kerítést.

 

DOBVERŐ VIRÁG

Sárga dobverő virággal
a csönd kidobolja,
szót kér, hiszen nem lesz többé
a falu bolondja.

Zajonganak, ordibálnak,
sose hagyják élni,
arról, hogyan érzi magát,
senki meg se kérdi.

Sárga dobverő virággal
veri a nagy dobot,
a fejére veréb szállott,
épp egy legyet fogott.

 

ZÁPORVIRÁG

Záporoznak a kérdések,
a szép záporvirág éber,
arra kíváncsi, a csend most
alhat-e a hűs tövében.

Jólesik ez a virágnak,
olyan, mintha meglocsolnák,
mikor szomjas, fáradt szegény,
s messze van a meseország.

Nem szereti az árnyékot,
zárva marad a virága,
nap szemébe akar nézni,
nélküle borús és árva.

Kincses virágnak nevezi,
akinek a szíve gazdag
szeretettől, alázattól,
s nem barátja a haragnak.

Édesanyám kiskertjében
afrikai százszorszép van,
vöröses és narancssárga,
gyönyörű, akár a népdal.

 

TAVASZI BÉKASZEM

Levele egy béka szeme,
mesebeli ez a béka,
a fürtös, kék virágáról
brekeg, brekeg évek óta.

Ártatlanság kis növénye,
finom selyem, virág pólya,
a tavaszi békaszemet
nem teszi vakká a gólya.

 

(Illusztráció: Matteo Germano: Gazania)

 

I.

Nem az alvás hiányzik,
hanem az álom testtartása.
Egy jobb szimuláció.
Mostanában
úgy érzem magam, mint egy metró,
amit elfelejtettek kiüríteni,
de még menetrend szerint közlekedik.

 

II.

Még mindig veled sétálok,
a jelentés szélére nőtt partokon,
fél lábbal a tengerben,
a másikkal valami kihalt isten tenyerében.

 

III.

Aggódom,
hogy a súlyom le fogja dönteni az egész eget,
mert ami bennem maradt,
az már nem tartozik ide:
acélhabokban növekvő emlékek,
üvegcsontokból visszaverődő évszakok.

Ismertem a gerincedet,
nem mint csontot,
hanem mint egy áramlást,
amit a hangod visz végig a levegőn.

– – – – –

Szép voltál.
Az a technikailag nehezen magyarázható szépség,
egy elrontott hologram,
és én csak álltam ott,
zászlót hajtogattam a szavaidból.

Most te világítasz.
Valami belső hibából kifolyólag –
és én minden kagylót kihallok a tengerből.
Valami nyelv ez is, mondom
csak épp belém fúródik, nem belőled szól.

 

(Illusztráció: Elena Sokolova: Bright Ocean Sunset)