Még a napos felhők sem boldogulnak ezen a reggelen ezekkel a szoknyákkal.

A nő sem a mentőautóban,

kinek piros szíve csak úgy kivirágzik köpenyén keresztül meglepően –

 

Áldomás, szerelmi áldomás,

végképp nem kívánt

mennybolt

 

Sápadtan és fényességben

gyullad lángra szén-monoxidja, ahogy nézi

bután a hurkot a keménykalap alatt.

 

Ó, Istenem, mi vagyok,

hogy ezeknek a néhai nyílásoknak kinyílva kéne sírni

egy fagyos rengetegben, búzavirágos hajnalhasadásban.

 

 (Farkas Kristóf Liliom)

 

 

 

Illusztráció: Gustav Klimt