Poetae defectus

 

 

Írás a tű körül,

ahogy egy pontba semmi szúr,

testen a fű terül,

és ott hever a Pennisz úr.

 

Mondá, majd diktálta.

Volt kő, törmelék és tinta.

Készen fölé állt a

genus, és megcsavarinta.

 

Kálvária aktus,

hervadó rózsakoszorút

szenvedi a taktus,

mert tus a tollba beszorúlt.

 

Levélen keltezés

vagyok, a változó díszlet,

túlon eltelt ez, és

nincs megszólítás, se címzett.

 

Erőmet tagadom,

a lét más munkája benne.

Átadom a lapom,

mintha hatalmamban lenne.