1. rész – A kérők leölése előtt

 

Kinn lefeküdt az előcsarnokban a fényes, csillogó, szemkápráztató, kockás hasú és nagyizmú Odüsszeusz. Eurünomé betakargatta a hőst, aki ezután még elbeszélgetett a mellkasát agyonverő szívével, és Athénével is csetelt egy kicsit. Választ nem kapott kérdésére, azaz miként gyilkolja le azokat, kik meg akarják szentségteleníteni az ő egyetlen asszonyát. Az istennő gyorsan álomport hintett Odüsszeusz szemére, hogy végre megszabaduljon tőle, majd puha, 100% pamut szárnyain visszarepült az olümposzi csúcsra, hogy ambroziát és mézízű sört vedeljen.

Az okos szívű, éles eszű, Avon reklámba is beleillő Pénelopeia közben rosszat álmodott, mindenféle istennek fohászkodott, meg az eltűnt férje szellemét látta. Szegény asszony. Azért érdeklődött ám az álruhában kinn heverésző vándor után, lelke mélyén bizony sejtette, ő lesz az, ki megváltoztatja életét. Hát hogy ne sejtené, hiszen olyan okos szívű. De ezt már említettük.

A reggel eljövetelével a leleményes Odüsszeusz megint csupa leleményes dolgot csinált, amiket minek részletezni, csak a szokásos formáját hozta. Sőt, igazából mindenki nagyon leleményes, már aki a jó célt szolgálta, de Odüsszeuszt csak nem ismeri fel senki. Biztos csak mindig árnyékban volt az arca… Azt a férfias vonásokkal megáldott embert, kinek hőstettei körbejárták az egész Földet, a Holdat, a Marsot, még a Nap is fényesebben sütött! Kinek oly teste volt, mit minden nő vágyott, s minden férfi irigyelhetett, esze oly éles, mint a disznóvágó bárda, haja akár az olajfáktól csillámló zsírtenyészet, keze rücskös a sok harctól és kardforgatástól… Ó, jaj, közbe Télemakhoszt meg akarták mészárolni, de persze nem sikerült, megnyugodhatunk. Athéné pöccintett egyet, és gyorsan megátkozta az átkozott kérőket, akiknek szemmel láthatóan olyan sorsot szánt, hogy a sírkövükön (már ha lesz) a halál oka nevetőgörcs és nyers hús lesz.

 

2. rész – Az íjászverseny

 

Odüsszeusz nyert.