Egyes mediológusok szerint korunk művészetei közül a zene követi le leginkább a (társadalmi – de ugyan, milyen más lenne) élet változásait, és ennyiben – egyfajta kísérleti nyúlként – előrejelzést nyújthat a többi művészeti ágnak is. A zenének ez a fajta gyors reakciókészsége az internet térhódításakor hatványozott mértékben mutatkozott meg. A zene melletti másik legnépszerűbb művészeti ág, a film például szinte semmi hasznot nem tudott húzni az internetből. A youtube-ot a pusztán a médium adta lehetőségeket élvező amatőrök lepték el, ahelyett, hogy – teszem azt – a rövidfilmet sikerült volna felfuttatni vele. Emellett a filmkánon se hiszem, hogy túlságosan nagy mértékben átrendeződött volna. Hiába lehet szinte minden filmet pár kattintással elérni, az emberek ennek ellenére szinte ugyanazokat a filmeket nézik, mint az internet felfutása előtt.
A zeneipar ugyan, a filmiparhoz hasonlóan, megsínylette ezeket a változásokat, maga a zene azonban elég sokat nyert vele. Az előző évtizedben felfutó zenekarok nagy része, a kilencvenes években valószínűleg nem vihette volna többre regionális ismertségnél. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden zenekar egyenlő eséllyel indul; vannak véleményformáló központi egységek, mint ahogy az internet valamennyi szegmensében. A tendenciák viszont mindenképpen eltolódtak. Ma többfajta zenét hallgatnak az emberek, a globális, mindenki által ismert szupersztárok pedig egyre ritkábban bukkannak fel. Utóbbira talán Lady Gaga lehet az egyetlen példa az utóbbi időkből.
Az internet megjelenésekor használt monitorok még nem voltak alkalmasak hosszabb szövegek egyhuzamban történő olvasására, ezért a könyvbiznisz tovább meg tudott maradni a régi, kézzel fogható médiumánál. Lassan azonban az úgynevezett e-book-olvasók tömegesen is elérhetővé válnak. Jelenleg hozzávetőlegesen harminc ezer forintba kerül a legolcsóbb ilyen kütyü, de a jövő karácsonyának könnyen lehet, hogy ez lesz a slágercikke. Nem tartom kizártnak, hogy a viszont eladók versenyének köszönhetően egy éven belül 20.000 forint alá menjen az áruk.
A legnagyobb és legsúlyosabb kérdés az, hogy ha kinyílik Pandora szelencéje, és bárki által ingyen hozzáférhetőek lesznek a könyvek, amit az e-olvasón a könyvnél semmivel sem megerőltetőbben lehet majd olvasni, akkor ki fog az irodalomért pénzt adni? Zenészek esetében koncertekkel elég jól ki lehet egyenlíteni a dolgot, lévén többen hallgatják, és így többen is adnak pénzt koncertjegyre – mondván, itt fizetik ki az előadót. A film és az irodalom esetében azonban problémásabb a dolog. De még a filmnél is megvan a mozi részéről az a technikai előny, amit otthon bajos behozni. Ezzel szemben a könyv a borító és a könyvszag romantikáján kívül nem sok mindent tud nyújtani egy e-olvasóhoz képest, amire tulajdonképpen végtelen számú szöveg feltölthető.
Kevésbé súlyos, de érdekes kérdés a fentiek következménye is. Ha az emberek nem fizetnek könyvekért, akkor a kiadók jó része meg fog szűnni, és ezzel kiesik a kánonból egy fontos szűrő, ugyanis az, hogy milyen kiadónál jelent, vagy jelenhetett meg egy könyv, az nagyban befolyásolta az utóéletét is. A kiadók kiesésével a kritikának értékelődhet fel a szerepe. Hogy egy Alföld típusú folyóirat, vagy, teszem azt, az index.hu könyves blogja lesz az irányadó, vagy kettő ilyesmi egyszerre, az kérdés. (Szerintem egyetemen kívül az Alföld nem is irányadó. A tudomány keze már nem nagyon ér el a középiskolákig, oktatási intézményen kívül pedig majdhogynem esélytelen.)
A fentiekből kiindulva még csomó érdekes részletkérdés feltehető lenne, a legfontosabb, ami talán nem is részletkérdés, az az, hogy ki ad majd enni az irodalmároknak? (Azt senki se mondja, hogy valaki is fog akár ötszáz forintot adni valamiért, ami kevesebb macerával, több személyes adat-biztonsággal ingyen is elérhető.) Felülről, állami támogatással döntetjük el, hogy ki író és ki dilettáns műkedvelő? Reklámokkal nyomjuk tele az ingyen elérhető e-bookokat? Vagy mindjárt egyfajta Hamvast követő szemlélettel azt mondjuk, hogy az újságírók legyenek napjaink irodalmárai? De akkor meg, srácok, mi a fenének e-book?