(1921. évi XXXIII.)

Beférkőzik a világ egyenetlenségeibe. Hódol, nyilatkozik, ridegen szép külvilág. Feszíteni a húrokat, beütni a szögeket a homályban, átvenni az ő mosolyát, sápadt, merev, didergő arcizmait. Célzottan kihúzza a bőrt, a részletek összefolynak. Semmit nem kívánnak, csak reszkető kacajokat, mint a kötődés kellékeit. Magába kell fojtania, legalább annyira szenved tőle. Az önhatalmúság törvénytelenségének legjobban beásott frontvonala.

+

Helyszínen megállapítandó vonal, mely teljesen magyar területen hagyja az oroszvár-csornai vasútvonalat Horvátjárfalutól és Pusztasomorjától nyugatra, Köpcsénytől, Németjárfalutól, Miklóshalmától és Mosontarcsától kelet felé, a Lendva folyása lefelé, a Mura folyása felé, a gyékényes-kaproncai vasúti hídtól körülbelül 1500 m-re lefelé a Dráva folyása felé.

(Hirdeti az élvezetet a rombolásban. Rohadt gyökerű eszmények végső felelőtlensége. Diktátum. Sekélyesen képzett, végsőkig racionalizált szakszerűtlenség. A civilizáció elektronikus korszakának csábítója. A legutóbbi időkig töretlen erkölcsi érvénytelenség. Kerülgetjük, közben lényegtelenné válik. Szembefordul, így lehet megpillantani.)

A 256. magassági pontig lefelé, innen délre, kiváltható, körülbelül 2 km-re északnyugat felé vezet, erdőben fordul, elmetszi a Fertő tavat. Gép sikongat fenn a 117. magassági pontban, közömbös ceruzával határvonalat firkál.

(Száradjon el a kéz, mely összebarmolta a térképeket. Láthatatlan zsinórba, tükörbe, karóba, megkövesedett fatörzseinket, hegyeinket, illatos leányainkat, halk sóhajú asszonyainkat.)

Könnytől eltévedt hang könyörgése dél felé. A 269. magassági pontig északnyugat felé vezet a Németperesztegtől délnyugatra haladó úton a 234. pontig, helyszínen megállapítandó. 7 km-re Pinkamindszenttől észak-északkeletre. Megállapítandó vonal Rohonctól és Nagynardától keletre, Búcsútól és Dozmattól nyugatra a 273., 260. és a 241. pontoktól keletre.

(Ott, ahol lehet, tisztában van vele, tévedések sorozata. Az útszakasz, a járda, a sírhely, a telektérképekről csöpögő szerelem. Tönkre tették, van-e előzmény, tanúság, súlyosbító eszmék? Illetéktelenek tapossák lemetszett végtagjainkat.)

A 295. magassági pontig, Muraszombattól északkeletre, Rábakeresztúr megállapítható vonal, Németlak, Nagyfalva, Radkersburg úttól nyugatra a Duna folyásán.

(A közelgő éjszaka bűntettre ragad, csontját rágja. Átfirkálták elhaló vesszeit, pontjait, hurkoló vonalait, a ceruza elpirul, sóhajtozik. Felöltözni megrendül, látja a megszületést a zsengék birodalmában.)

A 169. magassági ponton Kiskőszegtől északra, a helyszínen vastag karó. Fejfa, megállapítható vonal Torjánc, Lőcs, Benge helységektől északra. Kásádtól, Beremendtől, ez utóbbinak vasútállomásától, Ilocskától délre. Ivándárdától nyugatra, Sályoktól, Udvartól, Izabellaföld vasútjától keletre.

(Színjáték, vagy szerkezet, amit a szöveg témájának nevezünk?)

(Vagyunk hősiességben ceruzafirka, a határ még a hústestben is, vág, beomlik, romba dől, megsemmisítő zavarunkban, arcunkat nedvesíti a lepergő könny. A ceruzavonalak mellékága. Az öntudatlanság ad Igazságtalanságot a tetteknek.)

Bácsmadaras állomástól 3 km-re kelet-délkeletre, lépést tégy Hercegszántó és Bereg között. Horgas állomástól, meg Regőcétől. Értjük, az „el-nem-mondott”-at, talán visszhangra kél. Megcsókolod az anyaföldet, egymáshoz fűz, jelrendszer, Kunbajától délre, a szabadka-bácsalmási vasútvonalon. Csikéria állomástól 1500 m-re.

(Imitt-amott vegyük szemügyre a részletek mellőzése mellett. A szent hónapok és évtizedek megszakadtak, bizonyos értelemben sztoikus eltökéltség, idő és fény. Más értelemben a szótlanságot hallani lehet.)

A szabadka-kiskunhalasi vasútvonalat Kelebia állomástól 3 km-re délre átvágja. Egyetlen óvatlan pillanatban délkelet felé fordul a Tiszaágig. Kelet felé körülbelül 4 km távolságra kelet-délkeletre a 84. magassági ponttól. A helyszínen megállapítandó határszakasz, mérőszalag, karók, táblák, géppisztoly, határőrök. Gyála és Ószentiván, aztán Obeb és Kübekháza között halad, zakatol, pöfög, állampolgárokat visz a fentebb meghatározott ponttól kelet-északkelet felé a Maroson.

A makó-szegedi vasútállomás hídjától lefelé állapítható meg, innen északkeletre, az idő kölcsönös, egyidejű, Csanád és Arad vármegyék közigazgatási határainak kiszögeléséig.

(Minden pillanatban a mélyzöld homályában. Kényszerítik arra, amit nem akar. Meghangszerelték a gyűlöletet. Tanácstalanság és vastag brossúrák. Idővé lesz, sugárzássá artikulál, jelentést kap, vállalja a kockázatot. A lehető legpontosabban, a szó a legalkalmasabb pozíció. Pragmatikus kapcsolatok fűzik egybe. Elírunk kifejezéseket, tudatok közötti kapcsolatokat.)

A végeredmény teljes mértékben szégyenteljes.

Nagyvarjastól, Kisvarjastól és Nagyiratostól nyugatra. Vásárhely felé, a föld határa, Dombegyházától, Kevermestől és Elektől. Keletre Ottlakától, Nagypéltől, Gyálavarsándtól, Anttól, meg Illyétől. Nyugatra Gyulától, Gyulaváritól.

Kötegyánttól keletre halad, átvágja a nagyszalonta-gyulai vasútvonalat körülbelül 12 km-re a két elágazás között. Németpergeltől észak-északnyugatra a nagylaki vasútvonal elágazásáig. Szeghalom-erdőgyaraki vasútvonal, Méhkeréktől keletre. Marcellházától nyugatra, Geszttől keletre. Atyástól, Oláh-Szent-Miklóstól, Rojttól nyugatra, Ugrától és Harsánytól keletre. Kőrösszegtől és Kőröstarjántól nyugatra, Szakálltól és Beregböszörménytől keletre. Borstól nyugatra, Ártándtól keletre.

Érselindtől nyugatra, Bagamértól keletre, Érkenéztől és Érmihályfalvától nyugatra, Szent-György-Ábránytól és Penésztelektől , Szaniszlótól, Berecsomaköztől, Fénytől, Csanálostól, Börvélytől és Domahidától nyugatra, Vállajtól keletre, Csenger-Bogastól és Óváritól nyugatra, Csenger-Újfalutól keletre, Darától nyugatra, Csengertől és Komlód-Tótfalutól keletre, Petétől nyugatra, Nagygéctől keletre, Száraz-berektől nyugatra, Méhtelektől, Garbolctól, és Nagyhódostól nyugatra, Kispaládtól és Magosligettől keletre halad.

123. magassági ponttól északnyugat felé a Batár folyosón Magos ligettől keletre körülbelül 1 Km távolságra a helyszínen megállapítható vonal. Bodaló alatt választható pontig a Tisza folyása felé. Innen észak-északnyugat felé Daróctól északkeletre. A Cseh-Szlovák állam rutén területén hagyja Badaló, Csoma, Macsola, Asztély és Déda helységeket, magyar területen Beregsurány és Daróc helységeket. Északnyugat felé a Fekete Víz és a Csaronda összefolyásáig.

A 179. magassági ponton áthalad, és rutén területen hagyja Mezőkaszony, Lónyai-tanya, Degenfeld-tanya, Hetyén, Horváthy-tanya és Komjáthy-tanya helységeket, és magyar területen Kerek-Gordon-tanya, Berki-tanya és Barabás helységeket. Innen Szabolcs és Bereg vármegyék közigazgatási határától lefelé a helyszínen választható pontig a Csaroda folyása felé.

Nyugat felé addig a pontig, ahol a jobbpartról jövő említett megyehatár metszi a Tisza folyását. Innen lefelé Tárkánytól kelet-délkeletre a helyszínen választható pontig.

(Szükségesség azok ellen, akik szerint kár erőlködni. Végzetes lehet etnikai alapokon megbolygatni. Tele van a rágcsálás nyomával. A házakat zöldellő konyhakert veszi körül. A fal óv a széltől, a tető az esőtől. Nem hagyhatjuk el egymást.)

Innen általában nyugat felé a Ronyva folyásának pontjáig, a Sátoraljaújhely város és állomás között fekvő hídtól körülbelül 3700 m-re fekszik északra a helyszínen megállapítható vonal, mely Cseh-Szlovákországnak hagyja meg Tárkány, Perbenyik, Örös, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Bodrogszög és Borsi helységeket. Magyarországnak Dámóc, Láca, Rozvágy, Pácin, Karos és Felsőberecki helységeket. Áthalad a Bodrogon és átvágja a Sátoraljaújhelytől délkeletre fekvő vasúti háromszöget, innen lefelé a 125. magassági pont mellett fekvő pontig, Alsómihálytól délre, körülbelül 1500 m-re.

A Ronyva folyása innen a Hernád folyásáig, Abaújnádastól délnyugatra a jobbparton fekvő 167. magassági ponttal szemben. A keletre fekvő Ronyva, és a nyugatra fekvő Bozsna medencéknek vízválasztó vonala. Pusztafalutól 2 km-re halad a 869. magassági pontnál délnyugat felé. A 424. magassági pontnál a kassa-sátoraljaújhelyi országutat átvágja, és Abaújnádastól délre halad. Innen lefelé Abaújvártól délnyugatra 1500 m-re a helyszínen választható pontig. Innen nyugat felé Abaújvártól délnyugatra 1500 m-re a helyszínen választható pontig. Innen nyugat felé a 330. magassági pontig, körülbelül 1500 m-re Perénytől délnyugatra. A helyszínen meghúzandó vonal, mely Cseh-Szlovákországnak hagyja Miglécnémeti és Perény helységeket, Magyarországnak pedig Tornyosnémetit a 291. magassági pontig körülbelül 351 m-re Jánoktól délkeletre.

(Gondolatok jegyzéke békeszerződés, területek a szerencsésebbeknek, területrendezés legitimitás helyett örök rágódás a sérelmeken.)

Északra a Bodva, délre a Rakonca medencéinek vízválasztója magyar területen hagyja a gerincen átvonuló utat a 431. magassági pontig, 3 km-re Tornától délnyugatra. Cseh-Szlovákországnak hagyja Jánok, Tornahorváti, Bodvavendégi helységeket, Magyarországnak pedig Tornaszentjakab és Hídvégardó helységeket, innen dél-délnyugatra, Pelsőctől dél-délkeletre. Nyugatra a Sajó, keletre a Szuha és a Keleméri. Körülbelül 7 km-re Putnoktól északnyugatra a 278. magassági pontig a Sajó és a Rima összefolyásától délre oly módon meghatározandó vonal, hogy a bánrévei vonal Magyarországon maradjon. Lehetővé teszi, hogy szükség esetén a pelsőci és a losonci vasútvonal között, cseh-szlovák területen, összekötő vonal legyen építhető. Innen dél-délnyugat felé a 485. magassági pontig, 10 km-re Salgótarjántól kelet-északkeletre. A helyszínen megállapítható vonal, mely a Rima, a Hangony és a Tarna medencéinek vízválasztó vonalát követi. Magyarországnak hagyja Zagyvaróna és Salgó helységeket és bányákat, és Somosújfalu állomástól délre halad. Innen északnyugat felé 7 km-re Litkétől keletre. A helyszínen megállapítandó vonal, mely Tarnóc és Kalonda között halad.

Tesmagtól délre körülbelül 1 km távolságra választható pontig az Ipoly folyásán Tésától nyugatra. Egészen Cseh-Szlovák területen hagyja az ipolyságcsatai vasútvonalat, és a Korponai elágazást is, de Magyarországnak hagyja Berzence és Tésa helységeket.

Innen dél felé a Dunába való torkolásig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

 

A borítókép a szerző illusztrációja.