Fehér láng gyúl
fehér láng gyúl
a borszín-saras szemgödrön

Sötét ajak
sötét ajak
hörpinti azt fel rögtön

de a lángok
de a lángok
cikáznak a mocsáron

rettegek én
rettegek én
a halált felpróbálom

belebújok
belebújok
hideg márvány bélése

ráfagy a szív
ráfagy a szív
kráterarcú ívére

ó Helikon
ó Helikon
a mélykék Hadész prizmáján

még szebb dalod
még szebb dalod
csörömpölő szivárvány

de gonosz vagy
de gonosz vagy
el soha nem érhetlek

sebes folyón
lótuszvirág
csak ujjbeggyel érhetlek

Szent Krisztusnak
Szent Krisztusnak
küldök forró szeleket

Rálehelem
égő kínom
egy szemernyi életet

A Nirvána
a Nirvána
meg nem moccanó taván

majd felbuzog
ó felbuzog
a mindenható irány

,,De azt is tudjad
azt is tudjad”
súgta a sovány delej

,,Nincsen egy pár
nincsen egy pár
mely soha nem szakad el

Tudom szíved
egy szem szíved
más igazságra vágyott

Páratlanul
páratlanul
érnek véget a számok

 

(Illusztráció: Florentina Maria Popescu: White Flame)