Esőváros (Magvető, 2004)

Mi lett a Csallóközzel, ezzel a két nyelvterület, két világ, később két ország határán lebegő szigettel? És közben hogyan boldoguljon egy paraszti származású író, aki népinek nem elég népi, urbánusnak nem eléggé urbánus, és – ismerjük el! – férfinak sem elég férfias.
Torma Imre, az író csak tétova szemlélője a Trianon és a rendszerváltás közötti politikai és társadalmi eseményeknek – és közben felesleges harmadik bátyja és szép sógornője, az őseivel „szellemező” Anci házasságában is. Mert valahova tartozni kell. Valahogy túl kell élni. És ha a babona nem jó semmire, ha a költészet nem segít, akkor jöhetnek a csodás találmányok, motorokköztük a csomagkapcsolásos telefonok, melyek segítségével múlttal és jövővel, halottakkal és meg nem születettekkel, Csallóközben maradt vagy Amerikába keveredett ismerősökkel is kapcsolat lehet tartani.

Mindenki ír, „szellemez”, telefonál, levelez, üzenget, faggatózik… Hiszen – hogy miért és mivégre, hogy van-e valami értelem a történelemben – olyan jó lenne megérteni…

http://ujnautilus.info/versek-dobozban

http://ujnautilus.info/esovaros-reszlet

Aranyhímzés (Magvető, 2005)

László király országlása idején magyar küldöttség indul Velencébe, hogy a térítő szent, Gellért családi hátterére fényt derítsen. Magyar hívei ugyanis annyit tudnak csak a karizmatikus, ámde kiismerhetetlen püspökről, hogy Velencéből érkezett. László, az ambiciózus, fiatal király – aki “mellékesen” a dalmát városok meghódítására készül – a kutatómunkával Gellért egykori tanítványát, Sebét bízza meg.

Ám hogyan is kell megírni egy legendát, milyen is egy “hiteles” beszámoló Magyarország félmúltjáról? A betegeskedő Sebe nehéz írói feladat előtt áll. Nemcsak a politikai intrikák útvesztőjében kell utat találnia, nemcsak a legenda “formáját” kell kikísérleteznie, hanem ki kell választania a lehetséges Gellért-jelöltek közül. Hiszen melyik velencei ifjú volt az, aki Magyarországon Gellért néven dicsőséges életpályát futott be: az ábrándos csavargó, akit Velencében csak “idegennek” neveztek, vagy egy szerzetes az egyik kolostorból? Vagy talán egy patrícius-fiú, akit rokonai a kereskedelmi utakat kikémlelni küldtek Magyarországra.

http://ujnautilus.info/tuloldalt-aranyhimzes

Magyar Dekameron (Magvető, 2007)

Boccaccio mesélő kedvű hőseihez hasonlatosan a Magyar Dekameron főszereplői is a pestisjárványoktól sújtott középkori Itália szülöttei, ám ők nem érik be azzal, hogy csupán valami csendes, vidéki helyet keressenek maguknak, ahol túlélhetik a vészt – minden határon túlra igyekeznek, oda, ahol az embereknek még a nyelve sem ismeri a kórt: Magyarországra. És a hősök nemcsak a téren, de az időn is keresztülhajóznak, -lovagolnak; s mire megérkeznek a Budai Körszálló számukra kedves lakosztályába, már maguk mögött hagyták a második évezredet; az összes szerelmeskedésével, művészetével és háborújával egyetemben nem érnek rá betegeskedni: örökké politizálnak. Magyarországon az emberek nem érnek rá a járványra, a betegségre, másfajta „baj” sújtja őket: Örökké politizálnak.

A novellafüzér e „Határvidék” csapongó történeteit gyűjti csokorba, Zrínyitől Kádárig, nagy emberektől a kisasszonyokig, érzelmektől az értelmetlenségekig. Magyarországon, vagyis a Határvidéken, ahol a szerelmet eltorzítja bosszú, bosszút a politika, a politikát a szerelmi cselvetések…

Részletek:

http://ujnautilus.info/a-szep-eusebia

http://ujnautilus.info/dobroghyne-ludas-panni

http://ujnautilus.info/szapolyai-janos-szoboravatoja

http://ujnautilus.info/trisztan-magyar-dekameron

http://ujnautilus.info/a-legelso-es-az-utolso-kadar-magyar-dekameron

http://ujnautilus.info/banki-allatmese

http://ujnautilus.info/david-es-rozali-magyar-dekameron

http://ujnautilus.info/a-csoka-tortenete