Oláh András összes bejegyzése

Oláh András (1959 - Hajdúnánás) Költő. A Magyar Írószövetség tagja.

szavak nélkül; [törékeny vagy]

szavak nélkül

iszapba fúrt fejű
részeg fatörzs
fuldoklik a vízben

félénk alázattal
kutatom arcod melegét

csillagokat szimatolsz

fáradt hullámok
loccsannak a partnak
– tenyerem álma vagy

 

[törékeny vagy]

törékeny vagy
akár a tengerhomokkal töltött
üvegpohár a polcon
s érinthetetlen
mint a kiürített lakás csöndje
– gyűrött alig olvasható leveleink
mélyére menekülsz
ahol már csak magaddal perelhetsz
s bennem is sérülten vesztegelsz
mint kiszáradt fa kérgén a repedés

 

(Illusztráció: Vivian Kapusta – Kanaka Creek Sunset)

csak számon tartalak

Az ivásnak egy törvénye van:
bármikor, bárhol, bárhogyan.

(Hamvas Béla)

aznap is száraz fehéret ittunk – szem előtt
tartva a hamvasi borfilozófiát –
könnyűvé tette a lelkedet
nevetve mondtad: átutazónak születtél
s mikor a sokadik pohár után
bennünk tanyát ütött a hallgatás
és hazaindultunk – te csaltál: s örökre el
azóta minden sarkon lecsap rám a csönd
arcomba gyűri a pincedohos levegőt
s éjszakánként ha kásásan vibrál a képernyő
újra élem azt a behegesedett álmot
tudom most is súgni próbálsz nekem
mintha együtt leltároznánk az emlékeket
pedig csak számon tartalak – ennyi az egész…


kép: Susanna Majuri

 

hontalan

nézed a kopár parkettát a szobában

csak a bútorok helyének nyoma világlik

mintha bent is ősz volna

a függönytelen ablakon homályos foltok

a karcos üveg üres tekintettel bámul vissza

ujjaidat végigsimítod a lépcső korlátján

torkodat köszörülöd pedig a lepedék

szívedet nyomja – újabb bizonyíték a csődre –

könyörtelen egyszerűséggel billen a kilincs

a kulcs magától fordul a zárban

az előszobafogason bólogató sálat

akkor látod utoljára s már tudod mennyire

utálatos dolog a búcsúnak többször nekifutni