Alibi

Antonio Muñoz Molina tiszteletére

Ugyan, ki hallgatna rád. Ki hinné,
hogy a gyilkos ott ül veled szemben.
Nem álmodban látod. Nem regényből
vagy egy film nagyjelenetéből, nem is
az újságok bűnügyi rovatából lép elő.
Ott ül. Kávét rendel. Rágyújt. A cukrot
és a habot kavargatva mesél. Magáról.
A gyerekkoráról. A kutyáról, aki
eltűnt, s most minden  álmában
ott kísért a lánnyal együtt, ki már
nem él, de az egyetlen lény volt,
akit valaha szeretett. Ki ölhette
meg? Kimegy.  Kis vagy nagy
dolga van. Lehúzza maga után
a vécét, és kezet mos. Ki hinné?
Visszajön. Tovább mesél. Ide-oda
tologatja az asztalon a csészét.
A kendő rojtjaival babrál.  Fél.
Mint bárki más. Ki hallgatna rád.
Ki hinné, hogy nem egy  regény
vagy egy film nagyjelenetét írod.
Hogy a gyilkos, aki  ott ül veled
szemben, és nem kitalált alak,
az egyetlen alibid a halál ellen.


davisayer02képek: Davis Ayer

Vélemény, hozzászólás?