vörös a rózsa levele

R. M. R. sodrásában

a bánya furcsa felszíni tározója
és gyökereink közt a sötét
izzik rohan vöröslik elfeketedik
roppant hidakat épít és roppant
a nem látó szem csarnokvizére
erős oszlopokkal dől a csarnok

vörös a rózsa levele
mindegy hogy zsarnok akarnok
vagy önmaga alatt való
lohol és hátraszimatol

csak léptek koldulása
szélcsatornában a szél kísérlete
beszakadt út
vörös folyóban halott gipszhalak

iszappal elöntött háza előtt
gumicsizmában áll az isten
vakító fény világít meg
bennünket porszemeket
lábánál megvakult kutya nézi
a kidőlt fákat és vonyít

 

vad fájdalomnak lehet alkalom

légycsapóval a jégcsapok
közé csapok
nézem a falon a fiatalon
elhunyt rovarokat
a rendőrség a nyomozás
érdekeire való tekintettel
behunyta szemét
nem minden rovar szembogár
de minden légycsapó megkapó

csak ami van
annak kell nem látszania
nálunk mindent megtalál
amire szüksége nincs
elvakítja a villanófény?
azt hiszi az esthajnal
sütött rá önre hirtelen?
megszülte már az e hetit?
szükségét végzi szükséglakásban?

mindenki csak magáért nyafog
önmagáért ontja könnyeit
vagy mások belét
ha a szeretet is belép
a táj vad fájdalomnak lehet alkalom
s a gróf tán mulatt valahol
egy meszticcel mulat
egy idős férfi elüti a villamost
lógnak róla a jégcsapok

 

(Illusztráció: Christopher Dotson: School of mostly red fish, 2013)