Ilyen, mikor a fogaskerekek forognak,
nagy zajjal egymásba akadnak
és nem haladnak.

És csak forog-forog a motor,
és le-letörik a fogból,
megszorul, leáll.

Bennem is dübörög a gyár,
gyárthatnám, mint egy batár
a szókat, a mondatot.

És ölném selejtbe mind
kiöntvén vas öntőformáit
a nagy szavaknak itt.

És látom, hogy akad a vas,
ahogy kitörnek a fogak,
nem haladt sokat.

Szemed izzó zománc,
ajkadon asszonánc,
nyelveden románc.

A hajnal lágyan int,
jöjj el majd megint,
Vasárnyú múzsa, te!

Kép: Kazuhiko Nakamura