KARCOLÁS
Skrábnutí

 

Hogy tudsz ilyen későn
ennyire tisztán énekelni?
Az üvegek dühtől kipukkant
töltényhüvelyei közt?
Nyurga korcsok
és szinte ugyanolyan gyorsan
sodródó igelit-foszlányok között?
A kihajított bicikligumik
fekete viperái közt?

A rendes ember átalussza a végromlást.
Újra énekelsz,
annyira egyszerűen,
ahogy egy karcolás leleplezi a hematitet.
Egy perc múlva már
a későn beleszóródik a túl koránba,
és nem hallatszik más,
csak a sokaság feltámadó
rémülete.

 

 +++
(A videl jsem…)

És láttam,
milyen vékonyka
az a gyógyintézetbe küldött levél,
pedig tartalmaz minden indokot,
amiért érdemes visszatérni
ide,
az indokok világába.

Sok-sok karát a zálogház
sarkánál beeső reggeli fény.
Ez az asztalterítők órája,
a kirázás pillanata,
az összezárt szárnyak kinyílnak,
szétmosott hűséggel
terülnek
a lepusztult asztalra.

 

IS
I

Semmi átható fény.
Inkább valami sárgás elsötétedés,
mint amikor az ablakban
virágzik az uborka.
Mint annak a teája,
aki a részegeskedéssel harcol.

De ahhoz elegendő,
hogy felismerhető legyen,
itt szerelem is van.
Elszántság tehát
lecserélni Istent
egy imára.

(Vörös István fordításai)

 

Petr Hruška (1964) cseh költő, forgatókönyvíró, a rendszerváltás utáni cseh irodalom egyik meghatározó figurája. Mondom neked című, díjnyertes kötete radikális és bátor ugrás az ismeretlenbe, ahol a versek az esztétikai élményen túl egy másafajta megközelítést, a körülöttünk zajló dolgok mélyebb megértését kínálják. A kötet áprilisban jelenik meg a FISZ és a Jelenkor Kiadó közös sorozatában.