Tsz-mercivel a bizományiba,
Az öreg jutalomból kapta el a
Gépet, az elnök sofőrjeként ez kijárt,
Marxi-lenini út macskaköveken.

Egy disznótorban határoztatott el,
Zenészt faragnak belőlem, legalább
Olyat, aki harmonikázni tud,
Leértékelt hangszer boldogtalanja.

Utáltam a szolmizálást, rám tört a
Világ zaja, focizni volt vágyam,
Próbára mentem vasárnap délelőtt,
Utcabanda ütőzői röhögtek.

Időm koldusa, múltam foglya, lesem
Az eget, hol világnagy hermónika,
Gigantikus hiány tölti ki az űrt,
Gyászos, bolond, pimasz muzsikaszó.

(Illusztráció: Régis Bèque Xxè: The Accordion)