A magyar nyelv helyzete Kárpátalján

Mivé lett szívünknek mennydörgő ritmusa templomi zúgása

Megrepedt harangok hörgése csordulhat az tájra

Nincs azki hallaná nincs azki láthatná sóhajunknak röptét

Szabadítónk szemét óriás-kezek békötötték

Bizony békötötték selymes szép színekkel

Várhatunk itt immár telve rettenettel

Ritkulnak soraink kidűlt már ezernyi jó vitéz

Van azkit búbánat van azkit bűnös kéj megigéz

Lészen az mi sorsunk szemeknek csillagos hullása

Bitorolt réteken sírunkat pogánynép megássa

 

(Nagy Zoltán Mihály: Magyar ének)

 

 

 

Az Ukrán Legfelsőbb Tanács vasárnapi ülésén törölte a 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt. 232 parlamenti képviselő támogatta szavazatával a törvény hatályon kívül helyezését, 37 képviselő nemmel szavazott.

Ez a törvény biztosította a több mint 150 ezres kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait az oktatásban és a hivatali ügyintézésben. A jövőben ezek betartására nem kötelezi majd semmi az ukrán államot.

Az új törvény szerint ezeket a jogokat csak ott lehet érvényesíteni, ahol a kisebbségek aránya eléri az 50 %-ot, ez csak a beregszászi járásra igaz, ahol a magyarok számaránya 78%.

Tyahnibok, a szélsőségesen idegengyűlölő Szvoboda nevű párt frakcióvezetője bejelentette, hogy hamarosan új nyelvtörvényt terjesztenek be a parlament elé. Elmondása szerint megszüntetnék az orosz és más ukrajnai kisebbség nyelvhasználatát az állami szektorban. A szélsőségesek álláspontját – miszerint aki nem tudja az ukrán nyelvet, az ne vállaljon semmilyen szinten állami hivatalt – vonatkoztatnák a képviselőkre és a polgármesterekre is. Bezáratnák a nemzeti kisebbségek tanintézményeit, és csak indokolt esetekben, kizárólag elemi szintig lehetne magyarul, oroszul, románul, lengyelül stb. tanulni.

 

A Julija Timosenkohoz köthető Batykivscsina (Haza) párt törvényjavaslatot terjesztett az ukrán parlament elé, ebben bűncselekménynek nyilvánítanák a kettős állampolgárság eltitkolását.

Az ukrajnai kisebbségek jogait sértő  intézkedések hatására a kijevi orosz nagykövetség sajtóközleményt adott ki, amiben kihangsúlyozza: „A magukat ukránnak mondó emberek mellett a földeken, melyek ma Ukrajna területét képezik, évszázadok óta több tucat egyéb nép él. Kárpátalja magyarjai és ruszinjai, Bukovina románjai, a Krím-félsziget és Donbasz tatárjai”

A radikális Jobb Szektor nevű szervezet aktivistái február 24.-én betörtek a beregszászi városi tanács ülésére és a képviselők megfélemlítésével félbeszakították az ülést. A szervezet, állítása szerint valamennyi szinten ellenőrzése alá vonta Kárpátalja közigazgatását, többek között megszállta a Kárpátalját az ország belsejével összekötő hágókat is, ellenőrizve az ott áthaladó közúti forgalmat.

Kárpátalján  a nyelvtörvény eltörlése dacára egyelőre nem látom annak a jeleit, hogy az ottani magyaroknak félniük kellene. De nem igazán európai az, ahogy volt állami tisztségviselőket megszégyenítenek. Ha a leendő kormányban ott lesznek a szélsőségesek, abból semmi jó nem születik a kisebbségeknek – nyilatkozta Gajdos István az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője.

 

 

 szerednye