1.
a kín meddő szó
read read read
a teremtés elfelejti
a teremtés eltemeti
magát
maga a vers lát
ha lát
vagy végleg vakká lesz
üres seb
vagy
kilyukadt
szemgolyó
vagy eltalálsz
egy fához
egy zokogó faághoz
félszárnyú madárhoz
s egy teljes éjszakát
a madár
csőrében
ő az
kagyló
héj
koporsó
vagy virágok
hamvát
vak űr aranyát
iszod
és fölhabzik megint
az idő
gyűl és fogy
mint a pénz
gyűl és fogy
mint a vér
fekete
földdé lesz
tisztul
2.
a ruha
s a seb
rajzolja ki
a testet
nélkülük már-már
láthatatlan
a nyelv sem
segít
a ruha s a seb
rajzolja ki a testet
a ruha
s a seb
na meg a csillagok
nélkülük nem
láthatnál
fára akasztott
kiherélt
menyétet
3.
ez a nyár
kőből
kertalap hídfő
vagy hant
a madarat mely az
ég felé fordítja csőrét
magányos
madárnak
nevezzük
a szélben
húsos árnyak
festmények áznak
láthatatlan
tenger
a szomszédék
virágai is
remek
mintha hamu alól
lángolnának
elő
és dönteni
sehogy sem
lehet
a nagy csendben
vagy csak
pihennek a
szárnyak
vagy az van
hogy tényleg
meghalt
az idő
