Ravaszul teremtődtem; anyagok és angyali alakok szűkülnek ……………….bennem
kis világgá. Mégis, a fekete bűnre végtelen
éjjé csalja magát mindkét részem, így egyik a másikat követve hal el.  A menny áll a legmagasabban, és Te
azon túl is új szférákat leltél, új országot írtál.
Árassz az én szemeimbe is új tengereket!
Így talán megfojthatom világom
könnyes komolysággal, vagy kimoshatom,
ha nincs fulladásra ítélve. De jaj hát nem!
Égnie kell! Vágyam és irigységem tüze eddig itt égett,
és csak mocskosabbá tett.
Vond meg lángjaikat, és engem égess Uram!
Magad, és templomod égessen el tüzes hévvel,
míg magam is tűz nem leszek az emésztő gyógyulásban.

Sándor Gabriella