Nehéz ez a bolygó a halottaktól.
Gyerekek és öregek. Anyák és katonák.
Összetörve és kisimítva. Egymásra fektetve,
vagy egymásra dobálva. Hiszen tolvaj mindegyik.
Ezért kell őket koporsókba zárni. Felcímkézni,
elkerített helyen, árkokban vagy temetőkben tartani.
Hiszen vesztesek mind, szégyent hoztak önmagukra,
engedelmesen, szó nélkül tűrték, hogy meghaljanak.
Én ezen az elátkozott és veszedelmes bolygón
regényhősök lánya vagyok. Nem tudok veszteni,
nem tudok meghalni, minden nap újjászületek –
hiszen csak olvasok: sorról sorra lépkedek.