Milyen kevés ember jár itt ki-be,
milyen sok völgy, égerfa és egyéb,
milyen kár is, hogy elvadultál tőlem:
érdes kietlen, hamvas gyötrelem.
Az élet innen nehéz és gyenge kérdés,
ha átaludnánk, nem hinné senki sem.
Nincs semmi bíránk, hogy gyorsan átsuhannánk
a tavasz végét hirdetni fényesen.
Nincs is tovább: a rés maga az emlék,
nyitná ki végre az ég ablakát –
pompás halandók találkoznak magukkal,
az édes évek átjárnak teljesen.
Képek: Anna ConwayKépek: Anna C