Törcsi Levente Balázs összes bejegyzése

A számtalanszor ismétlődő gondolatok látszólagos állandóságában, 1977-ben Budapesten láttam meg az evilági napvilágot. 2000-ben, első éves ELTE-s mongol szakos hallgatóként helyszellemek után kutatva bebarangoltam Mongólia észak-keleti tartományait. 2001-ben Kőrösi Csoma Sándor útját jártam végig. 2001 óta fordítok belső-ázsiai szépirodalmat, 2006-ban jelent meg Kilenc égben címmel kortárs mongol szépirodalmi antológiám, amelynek szerkesztője, illetve társfordítója voltam.

Infiltráció

INFILTRÁCIÓ

Stockholm-szindrómás vagyok. Isten fogva tart. Lehet, hogy a mindennapi élet álomhagyó ritmusának köszönhető fásult szokása ez, vagy csupán nem vagyok hajlandó rezignáltságom alap zöngéit elmarasztalni, holmi kétes individualista mámorral átitatott öndelejezés végett? Az e fajta betegségnek vajon mi lehet a lelki gyökere?
Szerelem az Istent. E szer-elem: szeretet. A szer etet, szeret ő a szerető etetőszer, a gyógyszer neve Isten. Leírása: hatóanyagok; együttérző cselekvés, hála, elfogadás, áhítat, mögöttes tartalom nélküli bárgyú mosoly, elragadtatás által táplált béke, felsőbbrendű szerénység, ítélet, alázatra hajazó szolgai motiváció. Nyomokban fényhozót tartalmaz. Mellékhatása: Teremtő teret emelő erő. Javallat: Az etetőszer feloldása életigenlő vágyakkal 1:2 arányban. Hitben 6, a napszaktól függetlenül bármikor fogyasztható. Túladagolása messianizálódáshoz vezet.
Itt ülök, előttem a gyógyszer, amely el akarja hitetni velem, hogy mennyire szeretem. Tedd félre az elsekélyesedett emocionális zavaraidat. Meg kell enned Istent, ahogy a mellékelt tájékoztatón lévő használati utasítás írja: “Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne” (Jn 6,56)
Akár egy pont, ami már maga a tér. Ön – önmagam felismerése (jelölt és jelölő közti különbségtétel) az eszmélési folyamatom kezdete, egészen az asszimilációs fázisig. Halmazati fogalmát úgy hívják az emberek: Isten.
És szóla Isten: Mi van?
Nem. Helyesebb ez az axióma:- És szóla Isten: Mi. Van.

A NÉVTELEN

Ébren álmodtam. Egy kis cinke kiesett a fészkéből. Miért, nem tudom… Felvettem a földről. Tenyerem melegében nagyokat pislogott a világra. Az anyja kétségbeesve hívta, kereste bokorról bokorra. A kismadár jelzet neki: – Anya, itt vagyok! Hallasz? Anya!
Nézte a fát, ahonnan leesett. Nézte milyen magas. Idelent minden olyan hatalmas. Nézett a magasba, ahol a fészkük lehet. Nézte, de nem látta.
Kerítettem neki egy edényt. Kibéleltem a juharfa leveleivel. Nem kellett neki: – Ez nem az én fészkem!
Mérges volt. Dühös mindenre. Nem félt. Bátran megállt az ujjamon. Nem láttam, hogy merre néz. Közben óriás, gomolygó fellegek gyülekeztek a fejünk felett. Sietve vittem be a lakásba. Kerestem egy nagy műanyag vedret. Kiszúrtam az oldalát, hogy oldalról is kapjon friss levegőt. Közben egy-két kukacot megevett. Mosolyogtam. Gondolatomban lejátszódtak a jövőbeli események. Felnevelem, de csak addig, amikor már fel tud repülni a fészkéhez, mert szabadnak született.
Bejár hozzánk egy fekete fehér foltos macska. Finci. Féltettem tőle, ezért a vedret elhelyeztem a hűtőszekrény legtetejére. Távolra került tőlem. Amíg én az asztalnál írtam, addig ő a vederben folyamatosan menetelt felém. Sok dolgom van mostanság. Történeteket kell kitalálnom. Belemerültem az álomszövésbe azzal a tudattal, hogy a kis cinke – akinek nevet még nem adtam – biztonságban van, megetettem, hagy pihenjen…
Egy félóra múlva felálltam kávét csinálni. Felnéztem rá. Némán, egy kicsit fáradtabban tolta kis testét a veder falához, amiről minduntalan lecsúszott. Folytattam a munkám. Egyszer felnéztem, de akkor már csak ült és engem nézett. Gondoltam, végre megpihen és elalszik. A következő etetés úgyis csak két óra múlva lesz. Hagy pihenjen.
Valami furcsa érzés kerített a hatalmába, ami elementáris erővel józanított ki a belső világomból. A kismadarat kerestem. Fel kellett állnom, hogy láthassam. Ekkor éreztem, hogy baj van. Gyorsan odaléptem. Leemeltem a vedret. A kismadár az oldalán feküdt magatehetetlenül. Kivettem a vederből. Letettem az asztalra. Többször is ráfújtam. Akkor egy pillanatra magához tért. Szótlanul rám nézett. Újra láttam az akaratot a szemében. Próbált lábra állni minden erejét összeszedve, de folyton visszadőlt. Kezembe vettem. Rátette fejecskéjét a tenyerembe tartott kisujjamra. Akkor már tudtam. Hagytam, tartottam és csak ő rá figyeltem. Aztán amikor úgy éreztem, hogy le kell tennem eljött az idő. Óvatosan elhelyeztem az asztalon. Ő még egyszer rám nézett, boldog volt: – Nézd, tudok repülni! Felmegyek az anyukámhoz a fészekbe!
– Menj kicsim, menj…
Hanyatt fekve szárnyait kitárta, de úgy, hogy az összes tolla bele remegett. Még utoljára vett egy nagy lélegzetet.

FRAKTÁLOK

Lenézek az úton. Nézésemben látom, hogy a válaszok magukért szólnak. Válasz volnék? Társított elképzelés egy születendő kérdésre?
Kérdéseimmel megélt társas magányom lelki narkózisa. Hídverője a „Sohának”, amely fogva tart, hogy a létezés illúzióját éltetve felébredhessen e világtalan játékban. Emberhalász gondolatfraktálok! Agonizáló hiszékenységgel hozzátok tapadok, tudván, hogy nekem gondolatom sincsen, csak ti vagytok, akik általam elevenednek meg. Ti, a létszomjat elnyomó lenyomatok hasadt ideái egy-egy kérdésként szívemben fészkelve. Lázadásában születő éntudat(ok). Mindennapi én-csinálással, kiáltásként gyűlve gyűlünk a csendszövedéken. Napra nap. Szerepek, szerephalálok.
Vonszolva girhes lelkemet újra úton. Vagyok, mint dermedt idő hasztalan emlékének zárványa.

ÁLOMJÓGA

Amikor ezt álmodtam sötét-fakó, kietlen kősivatagban jártam, titeket keresve. A sivatag mélyén milliónyi, számtalan, a virágokhoz hasonlatos magasba törő szárakon, fénylótuszokban, magányosan eltelve álmaitokkal szőtt világotokban semmivel sem törődve ültetek. Egyetlen illúziót éltetve csupán, hogy e egetlen világban csillagként ti magatok legyetek a legfényesebbek. Amikor ezt láttam, elszomorodtam. Nekem is volt egy hasonló virágom. Ott állva a tövénél ki akartam dönteni. Recsegett-ropogott. Nem sikerült. Így mások virágait kezdtem el döntögetni. Hullottak, mint ősszel a pipacsok. Mennyire gyengék voltak, bár azt hitték erősek nagyon! Mosolyogtam. Aztán láttam a halált, ahogyan mosolyogva arat, markában a virágok nyílvesszőkké váltak. Eszembe jutott Buddha. Már nem volt fontos ez számomra.

ÁSZANÁJA

Sose lásd valóságnak szerepeid kopottas rongyait. Állandóság (?) abbamaradt folytatása, ami bizonyos mozdulatsorra érvényes félig-meddig. E köröket a kiengesztelés börtönének nevezem. Folyton ugyanazt az utat járod tudatosan, a „szerencsésebbek” tudattalanul. Igen, vannak kötelékek. Kipányvázott lelkek, lélekszilánkok vagyunk. Bár mindenkinek van egy „szebbik” énje, aminek csupán egy részét alkotja ide „lent”. Vagyunk az ő fájdalma, haragja, vagy akár a szeretete. Sose gondold, hogy koordinálatlanul túllendültél volna a létezésben.

Háló (Részlet Törcsi Levente Balázs forgatókönyvéből)

1. KÜLSŐ, FERIHEGYI REPÜLŐTÉR HÁTA MÖGÖTT, MELLÉKÚTONÉJSZAKA

 

Egy BMV 7-es nyitott csomagtartója mögött két férfi áll. A háttérben fel- és leszálló repülőgépek fényei. A két férfi lába alatt herseg a murva. A fényszórók és féklámpák fényeiben száradt, gazos útszél, avar, facsoportok árnyai. Arcaik megvillannak a csomagtartó fényében.

 

A KÉP KIMEREVEDIK, FOTÓSOROZAT KÉSZÜL EGY TÁVOLI KAMERAÁLLÁSBÓL, FOLYAMATOS ZOOMOLÁSSAL AZ EGYIK FÉRFI ARCÁRA. A KÉPEK ALATT A KATTANÁSOK RITMUSÁBAN ÍRÓDIK KI:  M U T Á N S

 

Mutáns 30 év körüli, magas, izmos, de kissé már elhízott alkat. Frizurája fölfelé, fokozatosan vágott, haja szőkés, szeme zöld. Ruházata mindenben a hamisított divatot diktálja, Adidas melegítője, Ferrari cipője külteleki módon sportos, súlyos ékszerei azonban eredeti, míves munkák.

 

A fényképező kamerája a másik férfire fókuszál.

 

A KÉP KIMEREVEDIK, FOTÓSOROZAT KÉSZÜL UGYANABBÓL A TÁVOLI KAMERAÁLLÁSBÓL, A FOLYAMATOS ZOOMOLÁSSAL, A KÉPEK ALATT A KATTANÁSOK RITMUSÁBAN ÍRÓDIK KI:  M E R Z A D

 

Merzad (akit családján kívül Jézusnak szólítanak) arcán erős keleti, afgán vonások, 30 év körüli, 2 méter fölötti termettel, szín tiszta izom. Rövid fekete haj, mély fekete szemek, hosszabb körszakáll. Ruházata elegáns, magazinból kilépő típus. Családi ereklyének tűnő ornamentikákkal díszített széles ezüst karkötője, és pecsétgyűrűje finom munkák.

 

MUTÁNS

Baszod te dagadt gyerek, nagyot mondasz!

(idéz hangjában érezhető gúnnyal)

Én mondok nagyot?

 

Elméláz egy pillanatra a csomagtartóba meredve, köp egyet a földre, majd mindketten a csomagtartóhoz nyúlva lecsukják azt.

 

 

2. BELSŐ, KOCSIBANÉJSZAKA

 

A két férfit a hátsó ülésről látjuk.

Mutáns beül a vezető ülésre.

 

MUTÁNS

Én mondok nagyot? Most mondd meg őszintén,

te ezt mi a faszra értenéd?

 

Jézus az anyósülésről a kezébe vesz egy kamerát, majd beül Mutáns mellé.

 

MUTÁNS

Tényleg. Az jutott eszembe,

hogy… csukd már be! Ne fagyjunk ide!

 

Az autó belülről feltűnően tiszta. Elindulnak, Jézus figyelme a kamera programozásába mélyed. Mutáns tovább hergelődik.

 

 

MUTÁNS

Amúgy ezek tényleg ilyen

rosszindulatúak, még egymással

szemben is.

 

A műszerfalon lévő gyógyszeres üvegből bekap egy szem nyugtatót.

 

MUTÁNS

Sokszor ilyenkor meglepődöm, de

lehet, hogy én látom rosszul, hogy

ez buziság…

 

Köhög, nyel egy nagyot, s mintha kissé visszajönne egy kevés gyomorsava.

 

MUTÁNS

nem, ez nem buziság, ezek tényleg

ilyen gyökerek! És akkor ez mi?

Érted, mit mondok? Áááááááááh! Ahogy

egymást… Érted? Ahogy Pistikét

lebolondozzuk a háta mögött:

a gyagyás!

 

JÉZUS

a szemébe is megmondjuk, hogy az.

(rezignált arccal néz előre)

 

MUTÁNS

 Adjál már tüzet!

 

Jézus odaadja az öngyújtóját, de továbbra sem mozdulnak az arcizmai. Mutánsnak feltűnik, hogy Jézus eddig nem figyelt rá. Kérdőn rátekint, de közben megszólal a telefonja Kökény Attila hangjával.

 

KÖKÉNY ATTILA (CS.H.)

Kicsi gyere velem rózsát szedni,

amíg el nem megy a nyár, addig kell

az ilyet elvégezni

 

MUTÁNS

mondjad! Miért? Hát Jézussal vagyok.

Hogy-hogy hol vagy? Most kell, hogy

vigyem? Akkor miért nem hívod fel? Jó,

felhívom én.

 

 

Mutáns leteszi a telefont, egyre ingerültebb.

 

MUTÁNS

majd ha ennek vége, akkor még az

aranyakat el kell dobnunk a

kaftánhoz.

 

JÉZUS

fáradt vagyok.

 

MUTÁNS

ki a faszomat érdekel, hogy te

fáradt vagy. én is fáradt vagyok.

sőt! én ingyen in-iiingyen

szenvedek melletted!

 

Kissé zavartan, de erőt sugárzóan tekint bele a visszapillantó tükörbe.

 

MUTÁNS

INGYEN!

 

JÉZUS

Ezt nem győzöd hangoztatni.

 

MUTÁNS

nem ingyen. én bukok azért, hogy te

jól érezd magad.

 

JÉZUS

el is felejtettem, hogy számomra a

káröröm a legfontosabb, de

 

MUTÁNS

Jézus! TE maga vagy az ördög. maga

vagy a jó szándék, ami rossz irányba

terel.

 

Ebben a pillanatban a kocsi hátsó ülésén ülő – akit eddig még nem láttunk – idős, afgán nagybácsi, Azaadi szólal meg, s miközben beszél ráteszi jobb kezét Jézus vállára. A gyűrűs ujján egy antik ezüst pecsét gyűrű, lapis lazuli kővel, hasonló Jézus pecsétgyűrűjéhez.

 

 

 

AZAADI (CS.H.)

(dari nyelven)

mondd meg neki, hogy megkapja

a részét, ha ennek vége!

 

Jézus ránéz Mutánsra póker arccal.

 

JÉZUS

nyugodj meg!

 

 

Mutáns a visszapillantó tükörbe néz, nyugodt hangon kérdezi

 

MUTÁNS

följebb húzzuk az ablakot?

 

Nem várja meg a választ, mintha kíváncsi se lenne rá igazán; jobb kezével a könyöktámaszon a telefonjáért nyúl, tárcsázna, de Jézus lefogja a kezét, majd a válla fölött hátraszól, miközben Mutánst figyeli.

 

JÉZUS

(dari nyelven)

följebb húzzuk az ablakot?

 

AZAADI (CS.H.)

(dari nyelven)

nem

 

JÉZUS

hagyjad.

 

Mutáns tárcsázza a telefonját. Az autóban néma csönd, a szélvédőn át látjuk a várost.

 

3. PUB, BELSŐ ÉJSZAKA

 

A bárpultra két könyökkel, háttal támaszkodó Sóváry György figyel egy mulatozó társaságot, akik a pubban zenélő Deák Bill Gyulával együtt énekelnek. Mellette a pulton két, kis üveges Heinekken sör. 60 év körüli, 190 magas, erős testalkatú, izmos, sportos alkat. Drapp színű öltönyt visel, fehér inggel, bordó nyakkendővel. Zöld vászonkabátja a bárszékre hanyagul ledobva.

 

Megszólal Gyuri bácsi telefonja, a sörök felé fordul, közben keresi a telefonját zakója belső zsebében.

 

GYURI BÁCSI

Melyik az én söröm?

 

 

PULTOS

a szélső

 

GYURI BÁCSI

de szeretlek!

 

Megnézi a telefon kijelzőjét, rajta: MUTÁNS.

 

GYURI BÁCSI

halló! halló! itt Sóváry György.

Valószínű, dandártábornok… 

 

Nagy a háttérzaj, próbál olyan alakzatot felvenni, hogy jobban hallja beszélgető partnerét.

 

4. BELSŐ, KOCSIBAN – ÉJSZAKA

 

MUTÁNS

Merre?

 

5. PUB, BELSŐ ÉJSZAKA

 

 

GYURI BÁCSI

Nem értem! Ki vagy?

 

 

6. BELSŐ, KOCSIBANÉJSZAKA

 

MUTÁNS

Ott van?

 

7. PUB, BELSŐ ÉJSZAKA

 

Gyuri bácsi a telefonját a mulatozó társaságból kitűnő, „A rossz vér” című számot éneklő, jó ötvenes férfi felé fordítja. A pasas kb.175 cm magas, közepes testalkatú, határozottan őszülő, retro fazonú arany smukkokkal tele. A tánctól izzadt ruhája kissé tépett, de még érezni a reggeli eleganciát. Amolyan kapuzárási pánik előtti légkör veszi körül.

 

8. BELSŐ, KOCSIBANÉJSZAKA

 

Mutáns telefonján jól hallható, ahogy a férfi a számot torkaszakadtából énekli.

 

SZENYA

Sokat vertek, sosem bőgtem,
Senki sem várt semmit tőlem,
Rossz vér, rossz vér

Rossz vér, rossz vér

 

MUTÁNS

hallom. pár perc.

 

Mutáns leteszi a telefont.

 

9. KÜLSŐ, UTCÁN ÉJSZAKA

 

A fekete BMW az út közepén 180 fokos fordulatot tesz, és gyorsít. Egy álló sötét Rover mellett megáll az autó, Azaadi átszáll a Roverbe.

 

A KÉP KIMEREVEDIK, FOTÓSOROZAT KÉSZÜL EGY

TÁVOLI KAMERAÁLLÁSBÓL, FOLYAMATOS ZOOMOLÁSSAL. A KÉPEK

ALATT A KATTANÁSOK RITMUSÁBAN ÍRÓDIK KI:  A Z A A D I

 

Azaadi sármosan öregedő, afgán, 60 körüli, közel két méter magas, őszülő szakállú, magazinból kilépő eleganciával.

A Rover mögött álló mikrobusszal együtt csatlakoznak a BMW-hez.

 

10. KÜLSŐ, PUB ELŐTT ÉJSZAKA

 

A BMW orra lassan kúszik a szórakozó hely irányába, az áldozatát cserkelő ragadozó erejét érezzük. Két kidobó éppen egy ittas vendéget hajít a járdára.

A pub előtt az a férfi áll, aki az imént a Deák Bill számot énekelte. Sokadmagával beszélget, zene és lárma szűrődik ki.

 

A KÉP KIMEREVEDIK, FOTÓSOROZAT KÉSZÜL EGY

TÁVOLI KAMERAÁLLÁSBÓL, FOLYAMATOS ZOOMOLÁSSAL. A KÉPEK

ALATT A KATTANÁSOK RITMUSÁBAN ÍRÓDIK KI: S Z E N Y A

 

A BMW begördül a pub elé, ahol Szenya produkálja magát emberei előtt. A motor továbbra is jár.

 

Mutáns lassan leengedi az ablakot.

 

SZENYA

…mondom erre, baszod te dagadt gyerek,

nagyot mondasz! Agykárosult vagy?

 

A Szenyát körbevevő emberek hangosan nevetnek.

 

MUTÁNS

na, mi újság? itt bandáztok?

 

Még mindig Szenyára figyel a tömeg, mire Mutáns kissé kihajol és hangosabban teszi fel a kérdést.

 

MUTÁNS

itt bandáztok?

 

A Szenyához legközelebb álló ember odahajol Szenyához és súg neki valamit. Szenya hirtelen megfordul, odalép a kocsihoz, az ember kíséri.

 

SZENYA

szevasz. mi van?

 

MUTÁNS

csak kérdezem, itt bandáztok?

(behízelgően)

Krisztián?

 

SZENYA

azt se tudom, ki az!

 

Szenya emberei hangosan nevetnek. 

MUTÁNS

azt hittem, együtt ünnepeltek.

mégiscsak a fiad…

 

SZENYA EMBERE

ő már kilenckor lelépett, te nem

tudod, hogy kit láttál?!!…

 

flash back

Pár órával korábban, kora este a pub előtt Szenya, Krisztán és Szenya néhány embere. A távolban egy fekete BMW áll. Koncertre készülődés a pub előtt,

 

 

MUTÁNS

(Szenyához fordulva)

adj már nekem egy erősebb füstöt

 

Szenya embere cigivel kínálja.

 

MUTÁNS

téged meg ki a faszom kérdezett?

 

Szenya embere hátrébb lép egy lépést, majd Szenyához fordulva.

 

SZENYA EMBERE

mondtam, hogy ne jöjjünk ide!

 

SZENYA

szia Jézus!

 

Jézus elmosolyogja magát.

 

 

MUTÁNS

Szenya! Hívhatlak Brutusnak?

(cinikusan nevetve)

 

 

SZENYA

figyelj…Kibaszottul félreértettél.

Elmondtam neked múltkor…

 

 

MUTÁNS

Na, most elkezded magyarázni a

faszságod, és a végén kihozod, hogy

én vagyok a faszszopó. Tesóm, nem

én vagyok a faszszopó. Ha az

lennék, pofán vertem volna a fiadat

már az első alkalommal.

 

Gyuri bácsi megjelenik a háttérben, a pub ajtajában, a ballonkabátjában, nekitámaszkodik az ajtófélfának, a kis üveges sörét tartja a kezében. Figyeli a beszélgetést.

 

 

 

SZENYA

Én elmondtam, hogy nem értek ezzel

egyet. Elmondtam egyszer, mondjam

el még egyszer?

 

MUTÁNS

Inkább tanítottad volna meg a

fiadnak a szabályokat.

 

SZENYA

Pontosan tudod, hogy kicsúszott a

kezeimből…

 

MUTÁNS

A te felelősséged!

 

SZENYA

Mit akarsz te a fiamtól? Mit akarsz

te tőlem? Balhét?

 

MUTÁNS

A fiad túllépet a határon. Azt

hiszed hagyni fogjuk, hogy divatot

csináljon abból, hogy aki elé

kerül, azt megnyúzza? Tartás

nélküli kannibál.

 

SZENYA

A fiamat hagyd ki…

 

Szenya erőt fitogtatóan lép egyre közelebb az autóhoz.

 

Gyuri bácsi mosolyogva visszamegy a pubba.

 

11 BELSŐ, PUBBAN   ÉJSZAKA

 

Gyuri bácsi a pultra teszi a sörét, előveszi a telefonját, tárcsáz, a telefont a pultra rakja, közben pénzt dob a pultos felé, és biccent a fejével.

 

GYURI BÁCSI

(mintha a pultosnak mondaná,

de kissé ráhajol a telefonjára)

Azt mondják, hogy szép a nyár…

 

Pultos mosolyog, elrakja a pénzt, ő is biccent a fejével.

Gyuri bácsi elindul a pub ajtaja felé.

 

 

12 KÜLSŐ, PUB ELŐTT – ÉJSZAKA

 

MUTÁNS

Nem tudom, hogy hol van a lelketek

meg a szívetek? Esküszöm…

 

SZENYA

Barátom!…

 

MUTÁNS

Barátod a faszom! Hol vannak neked

a barátaid? (a Szenya mögött álló

tömeg felé int) Ezek azok? Akik

félnek és függnek tőled?!

 

SZENYA

Én például téged annak tartalak…

 

MUTÁNS

Ha te engem barátodnak tartanál, és

megsértettek, ha igazam volt, ha

nem…

 

SZENYA

Nem adtam neki igazat…

 

MUTÁNS

Szarok a te igazságadásodra!

Elárultál engem. Érted? Te nem

lehetsz az én barátom -ez

hazugság! Te nem vagy az én

barátom!

 

SZENYA

Szopni akarsz köcsög?

 

Szenya egyre ingerültebben lép az autó felé.

 

MUTÁNS

(röhögve)

Nem csak… énekeljél már egy

számot! Hát valamit csak karaokizol

baszd meg?

 

 

 

Szenya az autóhoz lép, támadásra készülve. Megmozdul a tömeg is mögötte.

 

SZENYA

De most te komolyan….?

 

MUTÁNS

Ezt ismered? (elindítja a BMW lejátszóját, énekelni kezd)

 “Zöld az erdő, zöld a hegy is,

a szerencse jön is, megy is

 

(((https://www.youtube.com/watch?v=ORJoAdaMHRI))))

 

Felhangosítja a lejátszót, közben a kezével ritmust csettint,

 

Gyuri bácsi Szenya emberei mögött kilép a pub ajtaján, Mutáns felé is csettint egyet. Az öreg szinte észrevétlenül elhagyja a helyszínt.

 

A zene tovább üvölt a járó autóból, mikor Mutáns hirtelen elkapja Szenya ruháját és padlógázzal elindul. Az autó távolodik, Szenya kapálózik az autó oldalán, emberei rohannak a saját kocsijaikhoz. Amíg betalálnak kocsijaikba, az úton elszáguld a pub előtt a sötét Rover és a mikrobusz.

 

A zene folytatódik tovább a képek alatt:

 

“Gondok kése húsunkba vág,

 

képmutató lett a világ. Egész világ

 

ellenségünk, űzött tolvajokként

 

élünk. Nem lopunk mi, csak egy

 

szöget Jézus vérző tenyeréből.”

 

13 BELSŐ, KOCSIBAN   ÉJSZAKA

 

Szenya fuldokolva, kínlódva. A zene a kocsiban még mindig üvölt.

 

 

SZENYA

Engedj el, a kurva anyádat,

te geci!

 

MUTÁNS

Lerágom a húst a csontodról, te

csöves kutya!

 

Ahogy ezt kimondja, elengedi Szenyát a mozgó kocsiból.

 

 

14 KÜLSŐ, UTCÁN ÉJSZAKA

 

Szenya teste sodródva hempereg az út szélén, a BMW távolodik.

 

 

„Isten könyörülj meg nékünk!

 

Ne szenvedjen tovább népünk!

 

Megátkoztál, meg is vertél, örök

 

csavargóvá tettél.”

 

15 KÜLSŐ, UTCÁNÉJSZAKA

 

A fekete Rover és a fekete mikrobusz úgy áll meg az út közepén ék alakban, hogy Szenya emberei ne tudják eldönteni, melyik kocsiba teszik be Szenya vergődő testét. A két autó egyben takarja a távolodó BMW irányát is.

Rövid ideig állnak az autók az út közepén, majd két különböző irányba távoznak.

 

Ref. Egész világ ellenségünk,

 

űzött tolvajokként élünk.

 

Nem lopunk mi, csak egy

 

szöget Jézus vérző tenyeréből.”

 

 

 

16. KÜLSŐ, DOMBTETŐNÉJSZAKA

 

A dombtetőn, amelyről jól rálátni a pubra, egy operatív és egy készenléti egység állomásozik a rendőrség részéről. Két fiatal tiszt kissé elkülönül a többi egyenruhástól, az egyik a pub felé mutogat távcsővel a kezében.

Köves kisebb termetű, szikár arcvonású, amolyan hirtelen természetű. 

 

KÖVES

most nézd meg, ezt most miért mondta le?

Mi az, hogy „azt mondják, hogy szép a nyár’” baszd meg!

(gúnyosan)

Mi lesz a következő jelszó? Picúr? Meg hogy „valószínű, hogy

a rendőrség”? (Gyuri bácsit utánozva gúnyosan, felháborodva)

 

 

 

Mészáros hatalmas darab, szín tiszta izom, mély hangú, nyugodt típus.

 

 

 

 

MÉSZÁROS

Bóbita! nem ismered még az öreget…

(cinkelve Kövest)

 

KÖVES

Ne bóbitázz már te is! a faszomat!

 

MÉSZÁROS

A bevetésnek vége! Akció lefújva!

(mutat a parancsot kiadva a többi kolléga felé,

majd biztatóan, de még mindig cinkelve megveregeti Köves hátát)

 

 

Az egység elindul az autóik felé. 

 

(Illusztráció: Bara Szilvia)

Baigaagui Alchoor versei

Narának‘


Csöndköntösöm mélyén hallgat egy dallam,
Hívtam,
jött is,
nagy karimájú felhőkalapban.
Nem láttam már oly rég.
Lombkabátja gombjai kék színű ég.
Vállain három picinke cinkefiók,
Zsebéből folyton harkály kopog,
Lába előtt napsugarú sárgarigó szalad,
Szelíden rám néz, s nagyokat kacag:
– Jöjj! Gyere fel a dombtetőre! –
Mentem, mentünk, s hogy ottan – vállvetve ülve –
hosszan nevettünk
Múltra, Jelenre, Jövőre.

 

 

Létfejtő

 

Hunyorgó magány, téged vártalak,
s hogy itt voltál,
tenyerem őrzi vénülő utadat,
őrizője voltál a mindent elemésztő éjnek,
tétova,
lassú léptek,
ásító kapuk tornáca,
kezdete van a felejtésnek.
A harangok örök mozdulatlanságában
álmodó jelen,
fel-felvillanó gyáva kétségek között
állandósuló, néma gyötrelem.

 

 

Heidegger erdeje


„Wir kommen nie zu Gedanken.
Sie kommen zu uns.”
Martin Heidegger

úttalan szórt unalmak
zavaró bizonytalanság
a semmist dicsőítő
ámító önfeláldozás
újra és újra
egy eszmélő ének
pillanat távolsága
a hazavitt emlékezésnek
újra és újra
magában forgó gondolat
keskeny az ösvény és ingatag
gyökeret eresztenek az emlékek
az utak mindig visszatérnek
újra és újra
a megfelelésre késztetés
félelem hogy kudarcot vall
egy kitekintő ölelés
magasztos tölgyet köszönt
lemondásra biztató
feloldást hallgatagon hordva
járása végesség
újra és újra
jelenlevő a jelenlét
szótlan a szó
a tartózkodás igazsága
újra és újra
fogva tartó kiválasztás
borítsa lángba
a mélység őrzőit
újra és újra
fák törzsei közt suhogó szárnyak
lassúságában összezárva
nő a bölcsesség nagysága
újra és újra
már megint mögöttünk jár
aranyos színben tetszelgő
pókhálófonál

 

Törcsi Levente Balázs fordításai

 

(‘Nara: női személynév, jelentése Nap – a ford.)

 

Baigaagui Alchoor (1977–) mongol költő, drámaíró. A kora gyerekkorában történt
események meghatározóak költészetében. Árvaként egy buddhista kolostorban
nevelkedett, a szerzetesi rend elhagyását követően tanulmányait Ulánbátorban és
Berlinben végezte. Itt ismerkedett meg Heidegger filozófiájával, amely – akárcsak
Urjanhaj költészetében – több versében is visszaköszön. Képeiben, motívumsoraiban
erősen képviselteti magát a német filozófus. Színdarabokat, kísérleti színdarabokat és
filmnovellákat ír.