Megint újabbak. Most hárman. Talán ma már ők az utolsók. Testvérek, az egyik a koronával beszél, a másik csak a káprázatos gazdagságot látja, a harmadig rám néz. Néz, néz. Sötét szemekkel. Szerelem, szerelem átkozott gyötrelem…

A lány a trónus mögötti ablaknál áll. Kifelé néz, talán elvágyik innen. Elvisszük, elviszem… Nem tudják, mire készülünk. Pénz, hatalom, csak érzések nincsenek. Csak a hatalomért tesszük, azért mert így vagyunk erősek. Legyőzhetetlenek. Csak az álmok ne kísértenének. A magas gaz, ami a kastélyig vezető út szélén hajladozik. Kaszálni kellene, kaszálni…

Miért engedi meg nekik, hogy magukkal vigyenek? De csak holnap. Holnap, láthatom a pelikánmadarat. A fiú szemei, mintha elmerülnék egy sötét kútban. Elmennek. Nekem is indulnom kell. Utánuk kell mennem.

Sötét erdő. Magas fűszálak közt haladok. A tenyeremmel simítom végig selymes fejüket. Simogatnak, hátráltatnak. A lombok között foltokban beszűrődik a napfény. Felé fordítom az arcom és érzem, ahogy simogat. A magas fű körülölel. Neszez az erdő. A szélben mintha sóhajtoznának a szálak. Nyugodt vagyok. Aztán csend. Némaság, mintha megsüketülnék.

Közelednek, hallom, ahogy felém közelednek az úton. Nem akarom, hogy észrevegyenek! Nekiiramodok. Előttem a kastély.

A pelikánmadár figyelmeztet, de kíváncsi vagyok. Mintha kiszakadna az oldalam, ha nem tudnám meg. Belepusztulnék. Rohanok a szobákon keresztül. Zakatol a fülemben a szívem. Rohanok, szaladok, lihegek, lüktetek. A pelikán figyelmeztet.

Nem nézünk ki a kocsiból. Mindhármunkat irritál az út menti magas gaz. Ahogy dolgozunk, mindig egyre több és több lesz. Az idegen lány mit sem sejtve csacsog. A többiek szórakoztatják, de engem egyre jobban undorít a helyzet. Megérkezünk. Végre csöndben marad. Jaj, a pelikánmadár! Aztán csak sikít, sikít.

Megtaláltam. Olyan sötét, mint a fiú pillantása. Szinte magához ránt. Nem ereszt. Majdnem beleszédülök. Mély, mint egy kút. Kaszakút. Örökkön dolgozó kaszakút, kaszakút. A szívem lüktet, a vérem megfagy. Elbújok. A másik sikít, sikít. Pelikánmadár.

Vér. Halál. Pelikánmadár.

Az erdőn keresztül, tébolyultan vonszolom magam haza. A tenyeremmel simítom a fűszálakat. A véres fű körülölel. Bevéreződtem. Rettegek. Értem indultak. Vér, halál, pelikánmadár.

Megérkeztek, véres vagyok. A fiú megpróbál magához rántani. Csak néz a sötét szemeivel. A pillantása, olyan mély. Már szinte zuhanni kezdenék, de megálljt parancsolok. Bűnhődnöd kell! Pelikánmadár. Nem én zuhanok, őket nyeli el a kaszakút. Kaszakút.

Vér. Halál. Pelikánmadár.

Vér. Halál. Pelikánmadár.

 

Enyhe hányingerrel, rezignáltan éri el a következő metrót. Fülledt melegben rezzenéstelen arcú emberek közé lép be. Majdnem visszalép. Ez az ő formája. Végül leül a nő mellé, becsukott szemmel. A metró süvítve vág bele a sötét alagútba. Mintha alámerülne. Semmi, csak a folyamatos zaj. Halványan villódzó lámpák. Ezek is, minek. A nő kinyitja a szemét.

Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám…

 de inkább adj örökbe, hadd éljek!

Magyarországon évente több ezer gyermek lesz abortusz áldozata.

Magyarországon másfél ezren várnak örökbe fogadható gyermekekre.

Az émelygés erősödik. A nő mellette a plakátot nézi. A következő megállónál szinte kiesik a kocsiból. A peronon áll. Hányni fog. Ahogy visszanéz az ülésre az a másik egyre növekvő hasát simogatja. Hányni fog. Az ajtók záródnak. A metró beleveti magát a sötétbe. A francba!

 

Snitt.

 

Szex. A testük egymásnak nyomódik. Sötét. A nő kapkodja a levegőt és már nem is érdekli, hogy hol van. A férfi a fának nyomja. A segge alá nyúl és megemeli. Kapkodás. A ruha anyaga reccsenve adja meg magát. A park csöndes, csak ők zihálnak. Nyomja a fa törzse.

 

Snitt.

 

Szeretkezés. Szerelmeskedés. Simogatások, csókok. A nő háta a matrachoz simul. A férfi levegő után kapkod. A hálószoba ajtaja zárva. A gyertyákat nem mind sikerült meggyújtani. A férfi előbb érkezett. A nő mindent tud, mindenre gondol. Tudja, hol van.

 

Snitt.

 

Kánikula. Szinte bántó a mindenre fényt vető világosság. A berendezés a szokásos. Egy ideje kintről figyeli a benti mozdulatokat. Ketten vannak, egy idősebb nő és egy fiú. A nő jobb lesz. Talán. Bemegy. Hideg fogadja. A sok gyógyszerreklám között az üvegablakhoz siet. Semmi szemkontaktus. Tesztet. Biztosat. Gyorsat. Hihetetlen lassúsággal piszmog az orra előtt. Fizet. Átnyújtja a dobozt és közben lesajnálóan néz rá a szemüvege fölül. Csak kifelé. Kifelé!

 

Snitt.

 

Stimulálás. Az utcán siet a patika felé. Csak a hőhullámok ne lennének! A légkondicionált helyiségben mindketten ismerősként köszöntik. Csak egy nő van előtte a sorban, de gyorsan végez. Tesztet kér… igen, megint. Köszöni. A szemüveges patikus kedvesen mosolyog.

 

Snitt.

 

Ciklikusan. Hőmérőzés. Gyógyszerek. Hormoninjekciók. Időzített együttlétek. Fáradtság. Feszültség. Szaladó hetek. Vér. Sírás. Újra… A gyógyszerektől több petesejt termelődik. Nagyobb esély.

 

Snitt.

 

Vesztőhely. A következő ő lesz. Az ajtó kinyílik. Egy fiatal nő siet ki mosolyogva. A nő felsóhajt. Ő biztos nem terhes. Bemegy. Az orvoson kívül két asszisztens ül az asztaloknál. Vetkőzzön! Vetkőzik. Felül a székbe. Csússzon lejjebb! Még! Még! A szemébe világít a vakító fehér fény. Csak a lámpára koncentrálni… Ultrahang. Ujjak. Kérdések. Mindig csak kérdések. Kínos hallgatás. Kifelé semmi mosoly.

 

Snitt.

 

Belép. Előtte egy lengedező szoknyájú lány lépett ki a rendelőből. Mosolygott. Biztosan állapotos. Gyermeket vár. Babát vár. Másállapotos. Várandós. Viselős. Áldott állapotban van. Anyai örömök elé néz. A asszisztensek kedvesek. Az orvos kéri: vetkőzzön. Felül a székbe. Talán most. Talán sikerült. A férfi kint várja. Reménykedve, fásultan. A fények a szokásosak. Már annyiszor ült itt, ugyanígy. Vagy mégsem? Vizsgálat. Ultrahang. Várakozás. Vágyakozás. Kínos csönd. Kifelé semmi mosoly.

 

Snitt.

 

Csendes szoba. A fehér csempék között megszürkült fuga. Szocreál kék székek. Az alagsori terembe, csak a kis ablakokon szűrődik be némi fény. A műtőre, a nőgyógyászra vár. Ketten vannak. Még nem biztos… semmiben. A másik nő, a szoba másik szélén csöndesen üldögél. Az ajtót figyelik. Vajon melyikünk a következő?,,,

 

Snitt.