Enyhe hányingerrel, rezignáltan éri el a következő metrót. Fülledt melegben rezzenéstelen arcú emberek közé lép be. Majdnem visszalép. Ez az ő formája. Végül leül a nő mellé, becsukott szemmel. A metró süvítve vág bele a sötét alagútba. Mintha alámerülne. Semmi, csak a folyamatos zaj. Halványan villódzó lámpák. Ezek is, minek. A nő kinyitja a szemét.

Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám…

 de inkább adj örökbe, hadd éljek!

Magyarországon évente több ezer gyermek lesz abortusz áldozata.

Magyarországon másfél ezren várnak örökbe fogadható gyermekekre.

Az émelygés erősödik. A nő mellette a plakátot nézi. A következő megállónál szinte kiesik a kocsiból. A peronon áll. Hányni fog. Ahogy visszanéz az ülésre az a másik egyre növekvő hasát simogatja. Hányni fog. Az ajtók záródnak. A metró beleveti magát a sötétbe. A francba!

 

Snitt.

 

Szex. A testük egymásnak nyomódik. Sötét. A nő kapkodja a levegőt és már nem is érdekli, hogy hol van. A férfi a fának nyomja. A segge alá nyúl és megemeli. Kapkodás. A ruha anyaga reccsenve adja meg magát. A park csöndes, csak ők zihálnak. Nyomja a fa törzse.

 

Snitt.

 

Szeretkezés. Szerelmeskedés. Simogatások, csókok. A nő háta a matrachoz simul. A férfi levegő után kapkod. A hálószoba ajtaja zárva. A gyertyákat nem mind sikerült meggyújtani. A férfi előbb érkezett. A nő mindent tud, mindenre gondol. Tudja, hol van.

 

Snitt.

 

Kánikula. Szinte bántó a mindenre fényt vető világosság. A berendezés a szokásos. Egy ideje kintről figyeli a benti mozdulatokat. Ketten vannak, egy idősebb nő és egy fiú. A nő jobb lesz. Talán. Bemegy. Hideg fogadja. A sok gyógyszerreklám között az üvegablakhoz siet. Semmi szemkontaktus. Tesztet. Biztosat. Gyorsat. Hihetetlen lassúsággal piszmog az orra előtt. Fizet. Átnyújtja a dobozt és közben lesajnálóan néz rá a szemüvege fölül. Csak kifelé. Kifelé!

 

Snitt.

 

Stimulálás. Az utcán siet a patika felé. Csak a hőhullámok ne lennének! A légkondicionált helyiségben mindketten ismerősként köszöntik. Csak egy nő van előtte a sorban, de gyorsan végez. Tesztet kér… igen, megint. Köszöni. A szemüveges patikus kedvesen mosolyog.

 

Snitt.

 

Ciklikusan. Hőmérőzés. Gyógyszerek. Hormoninjekciók. Időzített együttlétek. Fáradtság. Feszültség. Szaladó hetek. Vér. Sírás. Újra… A gyógyszerektől több petesejt termelődik. Nagyobb esély.

 

Snitt.

 

Vesztőhely. A következő ő lesz. Az ajtó kinyílik. Egy fiatal nő siet ki mosolyogva. A nő felsóhajt. Ő biztos nem terhes. Bemegy. Az orvoson kívül két asszisztens ül az asztaloknál. Vetkőzzön! Vetkőzik. Felül a székbe. Csússzon lejjebb! Még! Még! A szemébe világít a vakító fehér fény. Csak a lámpára koncentrálni… Ultrahang. Ujjak. Kérdések. Mindig csak kérdések. Kínos hallgatás. Kifelé semmi mosoly.

 

Snitt.

 

Belép. Előtte egy lengedező szoknyájú lány lépett ki a rendelőből. Mosolygott. Biztosan állapotos. Gyermeket vár. Babát vár. Másállapotos. Várandós. Viselős. Áldott állapotban van. Anyai örömök elé néz. A asszisztensek kedvesek. Az orvos kéri: vetkőzzön. Felül a székbe. Talán most. Talán sikerült. A férfi kint várja. Reménykedve, fásultan. A fények a szokásosak. Már annyiszor ült itt, ugyanígy. Vagy mégsem? Vizsgálat. Ultrahang. Várakozás. Vágyakozás. Kínos csönd. Kifelé semmi mosoly.

 

Snitt.

 

Csendes szoba. A fehér csempék között megszürkült fuga. Szocreál kék székek. Az alagsori terembe, csak a kis ablakokon szűrődik be némi fény. A műtőre, a nőgyógyászra vár. Ketten vannak. Még nem biztos… semmiben. A másik nő, a szoba másik szélén csöndesen üldögél. Az ajtót figyelik. Vajon melyikünk a következő?,,,

 

Snitt.