Siki herceg verse, melyet az Aszukai Palotából a Fudzsivarai Palotába[1] való költözés után költött.

Szolgálólányok
ruhaujjával játszó
aszukai szél,
mert messze a főváros,
most, bizony, hiába fúj.

(Tízezer levél gyűjteménye, Első kötet, 51.)

 

Vers a Fudzsivarai Palota kútjáról

Széles földünkön
uralkodó felségünk,
magasan ragyogó
Nap gyermeke[2]
– durva szőtt vászon[3] –
Fudzsii-rét[4] közepén
palotakaput
emelt most őfelsége,
Hanijaszu-tó[5]
gátjának a tetején
mindig megállt ő,
s körbenézett a tájon.
Jamatói
zöldellő Kagu-hegy[6] a
keleten épült
palotakapu előtt
tavaszi hegyként
erdőborítottan áll.
Unebinak
e varázslatos hegye
nyugaton épült
palotakapu előtt
fenséges hegyként
mutatja az alakját.
Miminasinak
zöld sás övezte hegye
északon épült
palotakapu előtt
oly igen szépen,
isteni fenséggel áll.
Neve nagyszerű:
Josino[7] csodás hegye
a délen épült
palotakapu elől
a fellegekig
távolba emelkedik.
E magasságos
kormányzó menny-palota,
eme mennyei
kormányzó nap-palota
vize, ó, bizony,
örökké fog buzogni:[8]
e kútnak tiszta vize!

 

Rövidvers

Fudzsivarai
palotában szolgálnak,
erre születtek:
ama ifjú leányok,
ó, mily lenyűgözőek!

A fenti versek szerzője ismeretlen.

(Tízezer levél gyűjteménye, Első kötet, 52–53.)

 

Ócu herceg egy verse, melyet az Isikava-lánynak küldött.

Messze elnyúló
hegyen harmatcseppektől,
kedvesem várván,
jaj, álltamban eláztam,
hegyen harmatcseppektől!

 

Az Isikava-lány válaszverse.

Engemet várván,
kedvesem, miktől áztál:
messze elnyúló
hegyen a harmatcseppek,
ó, bárcsak én lehetnék!

(Tízezer levél gyűjteménye, Második kötet, 107–108.)

Fittler Áron fordításai

 

[1] A japán állam első központjai. Az Aszukai Palota (Aszuka no Mija, 飛鳥宮) a mai Nara prefektúra közepén lévő Aszuka nevű település területén, a Fudzsivarai Palota (Fudzsivara no Mija, 藤原宮) ettől kissé északra állt. 2026 július 26-án mindkét palota maradványai felkerültek az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára. Az Aszuka-kor a VI. század végétől 710-ig, a főváros Heidzsókjóba (平城京, ma Nara város) való átköltöztetéséig tartott. Japán politikai és kulturális központja kisebb megszakításokkal Aszukában volt, ebből az időszakból a 694 és 710 közötti tizenhat évben a császár és udvartartása a Fudzsivarai Palotában élt.

[2] Az első négy sor a császárra, jelen versben a palotát Aszukából Fudzsivarába átköltöztető Dzsitó császárnőre (Dzsitó tennó, 持統天皇, uralk. 686–697) utal.

[3] A lilaakác szárából szőtt durva vászon. A lilaakác japánul fudzsi (藤), ezért ez a kifejezés a következő sorban szereplő Fudzsii helynév állandó jelzője, úgynevezett párnaszó (makurakotoba, 枕詞).

[4] Fudzsii ga hara (藤井が原). A későbbiekben szereplő Miminasi-hegytől déli irányban található mező. Itt épült a Fudzsivarai Palota.

[5] Hanijaszu no ike (埴安の池). Az alább szereplő Kagu-hegytől északnyugati irányban volt.

[6] A Kagu-hegy (Kagujama, 香久山) a későbbiekben említett Unebi-heggyel (Unebijama, 畝傍山) és Miminasi-heggyel (Miminasijama, 耳成山) együtt Jamato három hegye (Jamato tartomány a mai Nara prefektúra területe), melyeket istenként tiszteltek (ld. a borítóképen). Mindhárom magaslat 200 méter alatti domb, ám rituális jelentőségük miatt hegynek nevezik. A három hegy között elterülő sík területen épült a Fudzsivarai Palota.

[7] 吉野. A Jamato tartomány déli részén lévő magas hegység, nevének jelentése jó rét. A VII–VIII. század fordulóján császári nyaraló volt itt.

[8] A Fudzsivarai Palota kútja nem ásott kút volt, hanem a földből feltörő forrás.

 

Siki herceg (Siki no miko, 志貴皇子)

?–716. Tendzsi császár (Tendzsi tennó, 天智天皇, uralk. 668–671) hetedik fia. Mindössze hat vakája maradt fenn a Tízezer levél gyűjteményében (Man’jósú, 万葉集 vagy 萬葉集), de azok kora költészetének kiváló darabjai.

Ócu herceg (Ócu no miko, 大津皇子)

663–686. Tenmu császár (Tenmu tennó, 天武天皇, uralk. 673–686) harmadik fia. A korabeli források szerint különösen jó megjelenésű és tehetséges ifjú volt, egyaránt jeleskedett a költészet és a kínai nyelvű próza, a kalligráfia és a kardforgatás területén. 686-ban, apja halála után államellenes összeesküvéssel vádolták meg, és öngyilkosságra kényszerítették.

Az Isikava-lány (Isikava no iracume, 石川郎女)

Életéről semmit nem tudni, ráadásul a Tízezer levél gyűjteményében Isikava-lány néven legalább két különböző költőnő szerepel.

 

Borítókép: Jamato három hegye. A kép bal oldalán a legközelebb lévő domb a Kagu-hegy, középen az Unebi-hegy, tőle jobbra a Miminasi-hegy látható (a fordító felvétele).