Szabó Fanni összes bejegyzése

Szabó Fanninak hívnak, 1999-ben születtem Dombóváron, Tamásiban éltem, ahonnan Siófokra vándoroltam naphosszakat, gimnáziumi éveimben. Budapestre kerültem, az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahol már két éve tanulok, jelenleg történelem szakon. A versírásban Milan Kundera, Hernádi Gyula prózája, Tornai József és Osztojkán Béla versei inspirálnak.

Kánikula; Karcolt táj darabokban

 

Kánikula

Szúnyoghálóba göngyölt testet visznek
ajtóra, délibábnak vérző ínyű napot.

Megalvad a vér a szádban,
amit naphosszakig tartogattál belőlem.

Szóra készen álmodtad, hogy őz vagyok,
legyek költöztek belém.

Megbízom a szélben,
léghálóba teker, messzire visz.

Törésmutató legyek szállnak alám,
széltelen kánikula van.

 

Karcolt táj darabokban

Földszagúak vagyunk, bennszülöttek,
sápadtabb a nap, ha újraszülnek minket.
Csupasz mellel mélyvízbe beborulni,
így teremnek a dombok víztükörben.

 

(Illusztráció: Elizabeth Busey: Inception)