Mussó Erika összes bejegyzése

1995-ben születtem Nyíregyházán. Ma már a fővárosban élek, a Károli Gáspár Református Egyetemen tanulok angol szakon, mellette szeretettel írok és fordítok, amikor az időm engedi.

Charles Bukowski: Finis, II.

mind megbotlunk, összetörünk, fel akarjuk
adni.
rossz napok jönnek.
rossz napok jönnek egyre többször.
ülünk és várunk, gondoljuk majd
elmúlik.
de eljön a nap amikor
nem múlik el.
itt marad.
te egy kerti székben ülsz majd
lélegzed a sűrű
levegőt.
és egy öreg macska jön majd és
a lábadhoz fekszik.
várni fog veled.
a halál lassan jön
néha.
néha túl
lassan.
lenyúlsz és
megcirógatod a macskát.
újra visszagondolva az őrült
részeg
évekre.

Mussó Erika fordítása

Charles Bukowski: Loccsanás

Illúzió, hogy te egyszerűen
csak egy verset olvasol.
A valóság az, hogy ez
több, mint egy
vers.
Ez a koldus kése.
Ez tulipán.
Ez egy katona masírozása
Madridon keresztül.
Ez te vagy a
halálos ágyadon.
Ez Li Paj a föld alatt
nevetve.
ez nem egy átkozott
vers.
Ez egy alvó ló
Egy pillangó az
agyadban.
Ez az ördög
Cirkusza.
Nem egy lapon olvasod
ezt.
a lap olvas
téged.
Érzed?
Olyan, mint egy kobra.
Egy éhes sas
A szobában körözve.

Mussó Erika fordítása

 

Charles Bukowski: A 13. hónap

a mi poklunk Novemberében
a madarak még mindig repülnek
vagy megölték őket
a macskák.
a mi poklunk Novemberében
a bokszerek meghallják a csengőt
és felkelnek, hogy tegyék,
amit tenniük kell.
a mi poklunk Novemberében
a mi poklunk Novemberében,
December
közeleg.
a mi poklunk Novemberében
lesétálok a lépcsőn
mint öregember.
leérek az aljára
kimegyek

egy több millióéves
világba,
lehajolok, hogy megcirógassam
a macskát, szemével az enyémbe néz
és elmúlt
a nap
a mi poklunk Novemberében,
December jön
mindkettőnkért
mindannyiunkért.
otthagyom a macskát
beszállok az autómba,
a motor indul,
kihajtok a kocsifeljárón
óvatosan tolatva
kifordulok az utcára
az élő tömeg
felé
az ő pokluk Novemberében
December jön,
December jön,
nézd, nézd, nézd
micsoda arcátlanság!
elhiszed ezt?
és December után?
milyen hónap?
milyen idő?
mi?

Mussó Erika fordítása

 

Charles Bukowski: Loccsanás

Illúzió, hogy te egyszerűen
csak egy verset olvasol.
A valóság az, hogy ez
több, mint egy
vers.
Ez a koldus kése.
Ez tulipán.
Ez egy katona masírozása
Madridon keresztül.
Ez te vagy a
halálos ágyadon.
Ez Li Paj a föld alatt
nevetve.
ez nem egy átkozott
vers.
Ez egy alvó ló
Egy pillangó az
agyadban.
Ez az ördög
Cirkusza.
Nem egy lapon olvasod
ezt.
a lap olvas
téged.
Érzed?
Olyan, mint egy kobra.
Egy éhes sas
A szobában körözve

Mussó Erika fordítása

Charles Bukowski: Nem is tudod,

nem is tudod milyen jó
tud lenni
egy ismeretlen városban
senki nem tudja ki
vagy,
megjönni a rosszul fizető
állásodból,
elfelejteni a vacsorát,
levenni a cipőd,
felmászni az ágyra,
fények leoltva
abban az olcsó sötét
szobában
együtt élni a csótányokkal
vagy az egerekkel,
hallani a tapéta
recsegését
vagy a rohanó apró
lábakat a
padlón szökkenve.

borosüvegért nyúlni
a holdfényben
vagy az utcai lámpák
és neon táblák
fényében,
a bor a testedbe
jut,
a gyufád lángja
meggyújt egy

cigarettát.

nem is tudod, milyen jó
tud lenni
nő nélkül
telefon nélkül
TV nélkül
autó nélkül.

egy mosdóval lent
a hallban.

a sötétben pihenni
hallgatni a többi lakó
zaját,
a serpenyő csörömpölését,
az étel sercegését,
a wc öblítését,
a vitákat,
néha nevetést

nem tudod
mi a neve
az utcáknak,
ki a polgármester,
vagy meddig fogsz
maradni
maradsz
a következő városig,
a következő szobáig,
a következő rosszul fizető
állásig.
az egerek egyre

bátrabbá válnak.
az egyik felmászik az
komódra,
felmászik a kávéscsésze
fülére.
ott csüng
téged néz.

felkelsz és
megközelíted az egeret.
te vagy a
betolakodó
ahogy közelebb érsz
még mindig
mozdulatlan.
szeme a szemeddel
keveredik.
a századok
összecsapása ez.

majd ugrik
a levegőn keresztül
a sötétbe
és nyoma vész.

visszatérsz
az ágyba, mosolyogva,
gondolván, hogy milyen szerencsés
amiért nem kell
lakbért fizetnie

iszol még egy kicsit
a boros
üvegből,
majd feltápászkodsz, leveszed
ruhád, felakasztod

a székre.
felülsz a párnának
dőlve
hallgatod az
odalent elhaladó
autókat

felkelsz,
ellenőrzöd az órát,
látod, hogy
7:30-ra van
beállítva

majd nevetséges módon
fel kell venned a nadrágod
újra
hogy elrohanj a
mosdóba

a hall csöndes lesz
és üres,
a fények leoltva
csak a sötétség
minden ajtórésben.
alszanak
a lakók.

az arcod a
mosdó tükrében
rád vigyorog
majd.

majd visszasétálsz
a szobádba
leveszed a nadrágod
újra, felakasztod
a szék

hátára, ami valószínűleg
idősebb, mint
te

az utolsó ital a
legjobb, az utolsó gyufa
lángja
meggyújtja az utolsó
cigarettát.
tartod a gyufát,
tovább ég,
egészen a jobb
kezed
tenyeréig.
hosszú életvonal.

kár.

majd kinyújtózol
betakaródzol
a nyakadig.
meleg takaró
bérelt takaró
a szeretet takarója.

a nap szépen visszafolyik
a tudatodon keresztül.
nem sokáig.

majd, mint a többi
lakos te is
alszol.
egyenlő vagy

a háromszög
oldalával,
egy heggyel
Peruban,
egy tigrissel
ki nyaldossa
mancsát.

Nem is tudod,
milyen jó ez,
amíg nem vagy
ott.

Mussó Erika fordítása