Kőszeghy Anna összes bejegyzése

(1985, Budapest). Műfordító, költő, és fordító. Az ELTE angol és történelem szakán Ferencz Győző, Géher István és Pék Zoltán tanítványa. Természetfilmek magyarra átültetője, az ír történelem kutatója, 7 magyar és 1 kínai kiadó szabadúszó fordítója vagyok. A Liget, az ÚjNautilus és a Mozgó Világ hasábjain jelentek, jelennek meg verseim.

“kizökkent a föld”

 Vincent Cherib II

 

 

II.

/korlát/

 

arra ébredjen, hogy az eb szalad,

ha karóhoz kötik? még nem.

most gondolataival marad,

megállapodik az erkélyen,

és tompán hallgat a holdkaréj alatt

azért, amiért. hogy ismerni féljen?

reggelig minden ugyanaz: nekilát

kiművelni a holnapi imát.

 

 

V.

/augusztus/

 

egypár nap rendre visszahozza

a régit a mai jelenbe.

mi az: időben távolodni a

múlttól, ha még tart? fénye

lett más évszaknak az

évszakos közeledésben.

magában hordja: tudatott.

ki az, aki ráragyog?

 

 

VI.

/vadak/

 

minden kincs mélyebben.

van ott mit mitől félteni?

kizökkent a föld. de földben

közelít a csend: nyugodni

vágynak nyugtalan helyén,

ott lelni mindent; mint semmi

mást. és kétszer felkel –

fedje éji lepel.

 

(Vincent Cherib illusztrációival)

John Donne: Imák felmerülő alkalmakra – XVII. elmélkedés (részlet)

Devotions upon Emergent Occasions – Meditations XVII

No Man is an Island

 

 

Senki sem sziget

Senki sem sziget önmagában; mindenki a Kontinens darabja, része az egésznek; ha egy rög a tengerbe hull, kevesebb lesz Európa, lehet az hegyfok, barátaid földje vagy saját birtokod. Minden halállal fogyatkozom, mert rész vagyok az emberiségben. Ezért soha ne kérdezd, kiért szól a harang: hiszen teérted.

 

Kőszeghy Anna fordítása

 

(illusztráció: Jacek Yerka)

Federico García Lorca: Madrigál Santiago városához

 

Santiagóra hull az eső,

kedvesem.

Kaméliafehér lég,

fátyolozott fény.

 

Santiagóra hull az eső,

éjsötétben.

Ezüstfű és álom

fedi az üres holdat.

 

Figyeld az úti esőt,

kő és üveg panaszát.

Figyeld a nyugvó szélben

tenger-árnyad hamvát.

 

Tenger-árnyad hamva,

Santiago, messze a naptól;

régi reggelek vize,

belédreszket a szívem.

 

 Kőszeghy Anna fordítása