Pontosan tudom, hova akarok menni. New Yorkba akarok menni, ahol pénzeső esik. Remek szövetség lesz. Én és a New York-i pénzeső. Egy dicsőséges egyesülés. Megértettem a természet célját, felfogtam a végzet szándékát. Most már értem Istent, aki mellettem áll, és akarata szerint esik a pénzeső New Yorkban. Pontosan látom a különbséget a Németországból hozatott, rubinpiros kocsim és a hazai autók között. Látom a különbséget, amely totálisan elválaszt a gyalogosoktól, akik bepofátlankodnak az útra, ahol a Németországból hozatott, rubinpiros kocsim gurul. New Yorkba fogok repülni az American Airlinesszal, és Isten velem lesz az úton. Isten ott van egész New Yorkban. Isten is nagy vezető, mint én, Paulo és a New York-iak. Isten vállalata nagy, mint az én vállalataim. Isten meghozza a szükséges lépéseket, és az ő akaratából esik pénzeső New Yorkban. Csoda! Bemondta a rádió. Pénzeső esik New Yorkban, és én New Yorkba megyek. Pénzeső esik New Yorkban! Sietek New Yorkba a Németországból hozatott, rubinpiros kocsimmal. Szédületes tempóban száguldok New Yorkba, magam mögött hagyom a gyalogosokat és a hazai autókat. Makulátlan múltat hagyok hátra, arccal pedig az ígéretes jövő felé fordulok. Isten személyesen szól hozzám. Isten úgy akarta, hogy New Yorkban essen a pénzeső, és nem itt, a Paulo által építtetett Marginal Tietê gyorsforgalmi úton, ahol csak közönséges eső esik. Isten nagy adománya kizárólag csak a nagy vezetőknek szól, mint én, Paulo és a New York-iak. Ellenkező esetben pontosan itt, a Marginal Tietên esne pénzeső, ahol pedig csak teljesen közönséges eső esik, és a hazai autóktól nem tud gyorsan haladni a Németországból hozatott, rubinpiros kocsim. Itt, ahol közönséges eső esik a Tietê folyóba, amelyen egyetlen árva dollár sem lebeg, ahol a folyóba ömlik a város feketéinek undorító ürülékéből és a jelentéktelen hazai ipar kellemetlen melléktermékéből összefolyó szennyvíz. A kérdés eldőlt: ettől a pillanattól kezdve a vállalataim nemzetközi tőkével fognak működni, és a New Yorkban hulló pénzeső globális folyamán úsznak majd. Egyetlen lépésre vagyok a fantasztikus jövőmtől, amelyet személyesen Isten tervezett nekem, Paulo-nak és a New York-iaknak. Csak ki kell várni, hogy az elviselhetetlen hazai kocsik elengedjék a gyors, Németországból hozatott, rubinpiros kocsimat. Szétválasztom a Tietê folyót, és egyedül kelek át a Németországból hozatott, rubinpiros kocsimmal az ígéret földje, New York felé, ahol pénzeső esik. Egyedül megyek New Yorkba. Eldőlt. A döntés összhangban van vezetői elmém többi döntésével. A Tietêbe hulló közönséges esőcseppek nem gátolnak meg a haladásban. A Németországból hozatott, rubinpiros kocsimat feltartó hazai autókat majd elpusztítják Isten bosszúálló angyalai. Esik a közönséges eső. Nem úgy, mint New Yorkban, ahol pénzeső esik.

Király Szabolcs fordítása