Igen, tudjuk,

megismerték egymást –

szeretkeztek. No de hogy hívták

a gödölyét, amit Ádám először

leterített? Mi volt előbb? A mardosó

éhség vagy a kíváncsiság? Na de mért akarná a húst,

aki nem ismeri? A kínlódás extázisát?

A mindentudó fák tövében

megroppanó gerinc hangját?.

 

Vártak egy kicsit. Mert hátha…

Talán csak játszik velük… Utána feláll,

méltatlankodva béget, és az illatosan szűz

füvön játékosan megint

végighemperedik.

 

 

És várták,

hogy a fák megreszketnek,

a víz megromlik,

az éjszaka megkeseredik.

 

De se egy rebbenés

se egy árnyék

 

semmi

semmi