Kép Micune tankáihoz (1.) (1)

Ósikócsi no Micune tankái

A harminchat költőóriás 7.

 

Micune 1.

 

21. Ébred a tavasz –
amint ezt meghallottam,

Kaszuga-hegyén
lám, a hófoltok nyomban
virágoknak tetszettek!
1

22. Illata után
ki ne találna rá a

szilvavirágra?
Hiába hát, oh, pára,
ne takard el előlem!

23. Bércek tetején
mintha felhők közt nyílna:
cseresznyevirág.
Szívem feljár minden nap
gyűjteni, míg betelik.
2

 

Fordította: Fittler Áron

 

 

Ósikócsi no Micune (Ōshikōchi no Mitsune)

IX–X. század

Korának egyik legjelentősebb költője, Ki no Curajukival együtt az első császári rendeletre összegyűjtött versantológiának, a Régi és új dalok gyűjteményének (Kokin Vakasú, Kokin Wakashū) szerkesztője. Verseinek kifejezésvilága – ugyancsak Curajukiéval együtt – meghatározta az antológia jellegzetes stílusát. Több korabeli költői versenyen (utaavasze) is szerepelt, több alkalommal kérték fel híres helyeket megéneklő tankák és festett paravánok képeit tankába foglaló paravándalok (bjóbuuta) komponálására.

1 A klasszikus japán irodalom korában az emberek számon tartották az évszakok holdnaptár szerinti eljövetelének időpontját, amely gyakran pontos dátumhoz kapcsolódik. Ezért szerepel a versben a tavasz beköszöntének (“ébredésének”) napja (rissun) mint a tavasz megérkezését jelző tényező (noha az időjárás sokszor nem ezt tükrözte). A Kaszuga-hegy a mai Nara megyében található, és a tavasz kezdetének asszociációja kapcsolódik hozzá. Virágok alatt pedig itt minden bizonnyal a tavasz kezdetén nyíló szilvavirágot kell érteni, amely ha nincs rá külön utalás, a fehér virágú szilvát jelenti, ezt pedig gyakran hasonlítják hóhoz a korabeli költészetben.

ILLUSZTRÁCIÓ:  Fittler Áron felvétele

Vélemény, hozzászólás?