Szóló; csonk

 

Szóló

rajtad áll rajtad pihen a félkész ígéret
igent talánt nemet mondok egyforma ítélet

merre járok nem számít ha magamhoz érek
egy pontból kiindulok ugyanoda térek

sebes folyam kapálózom elsodor az iram
érted lövöm mellélövöm nem talál a nyilam

megteszem a hosszúlépést eléd állok félek
tisztán görbült aranyvetés fűszálaid éle

kölcsön ízű szivárvánnyá szaggatom a teret
a szólólovas vágtájában megint nem én nyerek

 

csonk

tovább végre utolért
megtaláltam magam
gyöngykoszorúm pilléreit
bőrömbe varrtam

félédes vér aranyszövet
elhitt rémek
most feleljetek bűnötökért
égigérő ének

feleljek én kiállok
porondon pörgök
győzködök láncaimmal
hisz én mindig győzök

egyedül a rajtvonalnál
magamhoz térek
kráter kripta behódol
feltámadok élek

 

(Illusztráció: Kirsten Chursinoff)

Vélemény, hozzászólás?