Régi japán költők a mulandóságról

Klasszikus japán versek a mulandóságról az Új „Régi és új dalok gyűjteményé”-ből (1.)

(Japán, 1205–1210)

 

 

Vers a mulandóságról, melyet akkor komponált,
amikor száz költeményt ajánlott fel
Szutoku visszavonult császárnak.

Sunzei, az Anyacsászárnéi Hivatal vezetője

 

Ha a világról
elgondolkozom, s mélán
merengek, érzem,
üres égen eltűnő
fehér felhő az, nem más!

 

Száz vers között költötte.                     Sokusi hercegnő

 

Míg bealkonyul,
van-e tán időnk várni?
Adasi-mezőn[1] 
levelek hegyén ülő
harmatra vihar támad.

 

Amikor Cu tartományban[2] tartózkodott, és a nádast nézte a vízparton.

                                               Kazan visszavonult császár őfelsége

 

Bizony, Cu földjén
Hosszúéletnek[3] neve
reánk nem illik.
Rövid nádszár percei:[4]lám, csak eddig tart létünk!

(Vegyes témájú dalok második kötete, 1846–1848.)

 

Fittler Áron fordításai

 

 

Fudzsivara no Sunzei (藤原俊成)

1114–1204

Korának egyik legjelentősebb költője és vaka-kritikusa, a Fudzsivara-klán Mikohidari (御子左) ágából származik. Az általa megalapított Mikohidari-irányzat a vaka-költészet és poétika egyik meghatározó tényezője volt, a XII. század második felétől pedig uralkodóvá vált. A XII. századi irodalmi élet egyik vezetője volt, több fontos költői verseny (utaavasze, 歌合) bírájának is felkérték. A hetedik császári rendeletre összeállított vaka-antológia (csokuszen vakasú, 勅撰和歌集), az Ezer év dalainak gyűjteményének (Szenzai vakasú, 千載和歌集) szerkesztője. Legmagasabb udvari tisztsége az Anyacsászárnéi Hivatal vezetője (Kótaigógú daibu, 皇太后宮大夫) volt, ezért nevezték így a császári rendeletre összegyűjtött antológiákban.

 

Sokusi hercegnő (Sokusi naisinnó, 式子内親王)

1149–1201

Gosirakava császár (後白河天皇, 1127–1192) harmadik lánya. 1159-ben a Kamo szentély főpapnőjévé (szaiin, 斎院) nevezték ki, és tíz évig töltötte be a tisztséget. 1169-ben betegsége miatt felmentették. Életét nagyrészt magányosan töltötte, utolsó éveit leszámítva nem vett részt kora nyilvános kulturális életében. Elsajátította ugyanakkor a verselés művészetét, mestere Fudzsivara no Sunzei volt. Életének utolsó éveiben császári családból származó nőként rendkívül aktívan vett részt a közösségi költészetben: több meghatározott számú versciklus és más megadott témákra költött vakák komponálására kérték fel. Később buddhista szerzetesnő lett. Az Ezer év dalainak gyűjteményétől kezdve csaknem száz vakája szerepel császári vaka-antológiákban.

Kazan visszavonult császár (Kazan in, 花山院)

968–1008

Japán 65. császára. Mindössze két évig uralkodott (984 és 986 között), lemondása után buddhista szerzetesnek állt. Kora irodalmi életének vezető személyisége volt, számos költői versenyt és más verses összejövetelt szervezett. Az ő parancsára állították össze a harmadik császári vaka-antológiát, a Kimaradt dalok gyűjteményét (Súi vakasú, 拾遺和歌集), melynek szerkesztésében feltehetően maga is aktívan részt vett. Hatvannyolc vakája szerepel császári vaka-antológiákban.

Borítókép: a fordító felvétele

[1] Egyes vélemények szerint a mai Kiotó nyugati részén lévő Adasi-mező (Adasino, 化野), amely a korban hamvasztóhely volt.

[2] Szeccu (摂津) tartomány. A mai Ószaka prefektúra északi, és Hjógo prefektúra délkeleti fele.

[3] Nagara (長柄). A mai Ószaka város északi részén található helynév. Az eredeti szövegben a sokáig él jelentésű nagarau (ながらふ) ige többértelmű kifejezésként magában foglalja a Nagara nevet.

[4] Az eredeti szövegben többértelmű kifejezést találunk: a jo egyaránt jelenti a világot, létet (世), illetve a nádszár bütykeit (節).

Vélemény, hozzászólás?