Tama folyóban
új, szép vásznat áztatnak…
újra meg újra[1]
elcsodálkozom: miért
ily kedves nekem e lány.

(Tízezer levél gyűjteménye, Tizennegyedik kötet, Keleti dalok[2], 3373.)

 

Sinano földjén
Csikuma folyónál[3] a
kavicsokat is,
hogyha te lépkedsz rajtuk,
gyöngyökként gyűjtöm össze.

(Tízezer levél gyűjteménye, Tizennegyedik kötet, Keleti dalok, 3400.)

 

Mogami folyó:
fel-le úsznak rajta a
rizzsel telt hajók…[4]
Teljen csak el e hónap,
s nem mondok neked nemet.

(Régi és új dalok gyűjteménye, Keleti dalok, 1092.)

 

Fittler Áron fordításai

 

Borítókép: a Tama folyó (a fordító felvétele)

[1] Tamagava (多摩川). A Japán keleti részén lévő Muszasi tartományban (ma Tokió prefektúrában) található folyó (ld. a borítóképen). Az első két sor képe bevezető (dzsokotoba, 序詞), amely két szó hasonló hangzása révén kapcsolódik a vers további részéhez. Ezt a fordításban úgy igyekeztünk visszaadni, hogy a harmadik sor („újra meg újra”) tartalmilag az 1–2. és a 4–5. sorhoz is kapcsolódik.

[2] Azumauta (東歌). Japán keleti vidékein keletkezett, vagy legalábbis aként jegyzett vakák a VIII. századi Tízezer levél gyűjteményének (Man’jósú, 万葉集 vagy 萬葉集) 14., és a X. századi Régi és új dalok gyűjteményének (Kokin vakasú, 古今和歌集) 20. kötetében. Kifejezésmódjuk sok tekintetben hasonlít a népdalokéhoz, ugyanakkor igen sok, az udvari vaka-költészetben is alkalmazott kifejezést és retorikai eszközt találni bennük, valamint mindegyik 5-7-5-7-7 szótagos tanka-formájú.

[3] Csikumagava (千曲川). A Japán középső részén lévő Sinano tartományban (ma Nagano prefektúrában) található.

[4] A Mogami folyó (Mogamigava, 最上川) Japán északkeleti részén található. Az első három sor bevezető (dzsokotoba), amely egy azonos hangsor ismétélésével kapcsolódik a vers további részéhez.