kerekre nyílt égi légben levelek keringnek
palástomat magam varrom tetemre terítem
a tetem nyúlik érzékel
megragadlak két kézzel

felcsap a csuklya vészre várva a lyukból kinéz
nem feledlek hozzád érek sebed megigéz
véres járat kettőt koppan
rád fátyolozok a porban

csillog a bőr az erek fölött halkan csordogál
két híd között átlátszóan könnyem útja folydogál
mocsaras út szeles verem
tékozló lét saját erem

áthat várat váratsz megint mikor lesz már elég
bírom várom áthatsz váratsz figyelmed az enyém
visszaadom nehezen
pillantásod ellesem

két híd között fennakadva égi jelt keresek
háttal szállok csillagfényben mozdulatlan elesek
üvegszemem mereven néz
arcom mellett idegen kéz

(Illusztráció: Kimberly Conrad)