Dunántúl

 

Kipattantja a rügyekből a színeket,

a sebekből a nedveket – nincs irgalom, hát

itt a július. Rákönyököl a nap a horizontra,

ma háromszor is meghalnak a gonoszok,

és beteljesül minden, aminek csak teljesedni kell,

cselszövés, ígéret, szerelem. Árad, hullámzik

millió lepke, repdes a fény, megtelik illattal,

jó ízzel a pincegádor. Forr, lobog a délután,

a nyár majd’ összerogy a saját súlyától.

 

(Illusztráció: Paul Cézanne Fürdőzők)

Vélemény, hozzászólás?