Dáridó

 

Kioperálom a libidódat, kicsúszik belőled a levegő,

de megmaradsz hordónak, csak kihúzom belőled

a libidót a köldöködön keresztül. A ráció mocskos kis

szájrák, kimosom szappannal, hipermangán oldattal

kiöblítem belőled, és még mindig ugyan az maradsz,

aki voltál a beavatkozás előtt. Közben mesélek neked

szépeket a szegregációról, hogy ne vedd észre, amikor

tisztára nyalom a szemgolyóidat. Ez nagyon fontos

és elengedhetetlen része az egésznek, maradj nyugton,

a libidódat visszakapod a végén, de levegőt nem tudom

pótolni, a levegő úgyse számít. Ne aggódj, az a magas

hangú kis hordó maradsz, aki voltál, de növeszthetsz

kecskeszakállat, meg hordhatsz vastag pantallót,

finom metszésű szemüvegekkel, és mesélhetsz a mellék-

vesédről is. Csak fogadd el, hogy csakis én foglakozhatok

veled, és ha valaki köcsögnek hisz, az csak azért van,

mert minden változik rajtad kívül, minden változik,

de én konzervállak, tehetségtelen kis törpém, dédelgetlek

a járdaszegélyen édesre csiszolt szerszámaimmal,

addig dédelgetlek, míg elégedetten hozzám nem dörgölődzöl.