TŰNŐFÉLBEN

 

/haikuk/

böjti szelekben
gyöngyfehér hunyor bókol
a temetőben

szurdokban, oldalt
rubinfényben parázsló
turbánliliom

pókfonál köt még
hulló levelet ághoz
végső haladék

két lánctalp között
éppen elfér egy bükktörzs
lombja visszanéz

vén hárs hegyélen
sziklához gombolyulva
levele sincsen

dőlt bükkfa törzsén
lápisz-lazuli kékben
cincérszerelem

petét rakott a
lepke: libbenő szárny
eltűnő élet

ebihal őrzi
sötétlő pocsolya mély
tűnő idejét

esett madárnak
aszfaltra törött szárnyán
kihűlő vérfolt

kerecsensólyom
a lábakat meghagyta
borzvacsorának
—-

 

(Illusztráció: Aleš Moravec: Lilium martagon, lilie zlatohlavá)

Vélemény, hozzászólás?