Nem lelek békét, bár nem harcolok.
Fázom, s éget remény és félelem.
Széllel szállok, de nem emelkedem;
Enyém minden, bár nincstelen vagyok.
Nem tart, nem ereszt, bezár, mint rabot,
nem szökhetek, bár nem fog semmi sem,
élni nem hagy, s meghagyja életem,
de esélyt csak a haláltól kapok.
Vakon látok, némán is hallanak.
Pusztulást vágyok és új életet.
Gyűlölöm magam, mert mást szeretek.
Nevetek, mert fáj, s a kín jóllakat.
Egyszerre vet meg a halál, s az élet,
ez a harc jár a vágyam istenének.

Szabó Eszter fordítása