Shakespeare: 40. szonett

Kedves, vidd szerelmeim, vidd el mind,
Többet birtokolsz-e, mint azelőtt?
Kedvesem, igaz szerelmed több nincs,
Enyém tiéd volt a többi előtt.

Ha szerelmemet szerelmemért elveszed,
Nem vádollak, hisz szerelmem a hasznod,
De hibád, ha ez öncsalásra vezet,
S mit megtagadsz, kéri makacs hajlamod.

Megbocsátom rablásod, nemes tolvajom,
Bár ellopod egész szegénységem,
Ám a szerelemnek nagyobb fájdalom
A gyűlöletnél saját sértése.

Kéjes báj, kiben minden romlás jelen,
Ölj dühvel, úgysem leszünk egymás ellen.

Enesey Diána

Vélemény, hozzászólás?