(PSALM)
ZSOLTÁR

Senki sem gyúr minket újra földből és agyagból,
porainkba életet senki nem lehel.
Senki.

Dícsértessél hát, Senki.
Érted vágyunk
virulni.
Szemben
veled.

Semmi voltunk,
vagyunk, és maradunk
majd, virágozva:
a semmi -,
és senki rózsája.

Bibénk ragyog, mint a lélek,
Porzónk kopár, mint az ég,
vöröslik sziromkoronánk
a bíbor daltól,
mit tüskék közt, ó igen,
közöttük zengtünk.

Bánfai Zsolt fordítása

Kép: Paul Klee