Éhes vagyok (VI. szonett)

 Hó vége, épp csak megjött fizetésem,

már most tudom, mit kezdek majd vele,

szemétdíj, villany, gáz, mint rákfene

felfalja felét ridegen, keményen,

s mikor arra gondolnék van reményem,

hitelre elmegy a másik fele.

Az ember hasa így nem lesz tele,

csak néz ki a fejéből bús szegényen:

Testvériség? Egyenlőség? Szabadság?

Testvéreimre már nem jut a pénzből,

egyenlőség felnőtt cucli-badarság,

ám szabadon képzelgek szebb jövőről,

  és egy füzetbe töltök verseket.

  Majd megeszem azt, ha éhes leszek