Jegyzék

1.
A te melleidet láttam először
természetes fényben.

2.
Ahogy ülsz, iszol, eszel,
zavarba jössz, ha rád nézek
pont abban a pillanatban,
amikor szádba veszed a falatot,
hallatszik a bélműködésed,
kimész a wc-re, felkelsz,
megveted az ágyat, kiteregeted
a frissen mosott ruhákat,
bepanírozod a húst, belemártogatod
tojásba, belesütöd az arcomat
is a bécsi szeletbe, de nem bánom,
nem fáj, ahogy zavarban vagy,
ahogy az arcod mindig olyan érzés,
mint amikor valaki először mártja
a kezét langyos vízbe, lassan és
odaadással, ahogy a víz élménye
óvatosan kúszik fel az ujjaid között,
ahogy reggel szagos meleg áramlik
ki a paplan alól, ahogy reggel
mindig büdösebbek a csókok és
mosdatlan a szív, ahogy hallom rólad
lecsorogni a vizet a fürdőből,
mert pontosan tudom a különbséget
a rólad lecsorgó víz hangja között,
és bármilyen más formáról lecsorgó
víz hangja között, ahogy kijössz
és idétlenül a fejedre van csavarva
a törülköző, ahogy mindig otthagysz
egy kicsi ételt a tányérban és mindig
idegesít engem, olvasol, ideges vagy,
duzzogsz, takarítasz, takarítunk,
szellőztetünk, arcod, kezed,
szóval minden, minden, minden.

3.
Azt mondtad, hogy óvszer nélkül kizárt dolog,
de én tudom, hogy a szívre nem lehet kotont húzni.

4.
Két atom között mindig marad egy
szinte elhanyagolható nagyságú,
de áthidalhatatlan tér, így két
test valójában sosem találkozik.
Erre gondolok szeretkezés közben,
ahogy kitárulkozol, kinyílsz előttem,
látom benned heverni azt az elérhetetlent,
ami ott lapul bennem is, amikor én
nyílok és tárulkozok ki előtted,
ott van az a behatárolhatatlan
terület, ami fele tartunk, de
sosem érjük el azt, tehát ez a terület
vagy létezik vagy sem. Így szeretkezünk
és fehérlünk a van és a nincs közötti
káprázatban, de ahogy elmész, ahogy
puha formád ívbe megy át és kinyilatkozol
előttem, mégis részesülök valamiben a hús alapú
szerelmen túl, ahogy a tested kivágyódik,
és néhány másodpercre ki is jut önmagából,
látom benned heverni az angyalok időtlen
ürességét, látom benned feloldódni
a test ellentmondásait, csak egy hirtelen
kibuggyanó vérre, gyorsan szétnyíló bőrre
emlékeztet az egész, de ilyenkor mindig
biztos vagyok benne, hogy sosem fogsz meghalni.

5.
A laposférgek hímnősek, így bármelyik fél
képes betölteni a férfi vagy a nő szerepét.
Párzáskor tehát komoly harcokat vívnak,
hogy ki legyen az anya, illetve ki legyen az
apa, nemzőszerveikkel egymás fele döfnek,
mint egy tőrrel, próbálva megtermékenyíteni
a másikat, hamarább, mint a másik őt.
Akinek hamarább sikerül, az a nyertes,
övé a kisebb felelősség, míg a másikat
terhesen hagyja, hadd hordja ki
és nevelje fel az utódokat egyedül.
Szülje meg az elhagyatottságban azt,
amit közösen hoztak létre, tapasztalja
meg a következmények magányát, viselje ő
az elhibázott örök kényszerzubbonyát.
Adjon neki életet, nézze és vizsgálja
meg jól, mint ahogy a szíveket
nézik a sötétben szeretők, mert olyankor
csak az látszik, nézze meg jól és engedje
szabadon.


 

rebeccacairns3

képek: Rebecca Cairns

 

Vélemény, hozzászólás?