Első éj

nem vitte el a kanapét
csak pár fényképet
és amit a lánya rajzolt
„nem mehet így tovább”

egyedül ment
kulccsal a zsebében
padon ül a téren
a galamb is csak ahhoz jön
akinek van morzsa a zsebében

az éjjel hűvösebb
mint képzelte
eddig volt tető a feje felett
nevetés, „apa, nézd”

most is, ma is
valakinek folyton
menni kell

 

Nyelvhatár

(„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”
– Ludwig Wittgenstein)

hallgatja az embereket
szavakkal lökik előre magukat
jelentkezés, visszajelzés
melléklet csatolva
belépés a szép világba

alig beszél
a szó tárgyias túlélés
a gondolat egész marad
hallgat, amit lát
nem fér bele egy mondatba

 

(Illusztráció: Gustav Klimt: Golden Apple Tree)